Miért vannak ezek a téves ítéletek a kereskedelmi dolgozókról?

Én inkább felnézek rájuk, mert szerintem brutál szörnyű munka az övék, én nem bírnám csinálni! 2 hétig voltam eladó-tanácsadó, de nyugodt osztályon + nem volt kassza. Így se bírtam volna hosszútávon...

- Mert sokszor sietni kell, lásd élelmiszerbolti kassza

- Állni kell napi 8, de inkább 10, 12 órát

- Vélhetően nem telik az idő, mert minimális a problémamegoldás, gondolkodás, alkotás (NEMCSAK szellemi munkára gondolok itt!)

- Nagyon sok ember türelmetlen, bunkó, lekezelő - őket is ugynaúgy ki kell szolgálniuk, majd folytatni a napot, mintha mise történt volna

- Nem szabad fixen a hétvége

- A fizetés nem egetrengető

- Nemcsak, hogy nem szabad a hétvége fixen, hanem ilyen-olyan beosztás szerint kell dolgozni, ha tetszik, ha nem

Én inkább éhen halnék. Konkrétan nem lennék képes erre a munkára.

Lenézés nincs bennem, inkább becsülöm a kitartásukat.

VISZONT!

Azt azért gondolom, hogy megéri küzdenie az embernek, időt, pénzt áldozni képzésre (akár autodidakta). Mindenki megérdemelne egy olyan munkát, ahol valamely képességét használnia kell és fejlődni tud benne. Plusz egy keményebb helyzetben (pl a jelenlegi) nem mindegy, hogy valakinek 10 év tapasztalata van egy szakmában, különleges tudása, nehezebben pótolható emberke, vagy relatív könnyen pótolható.

OK, biztos vagyok benne, hogy a kereskedelmi dolgozók közül is előnyben részesítik azokat, akiknek 10 év tapasztalata van, mondjuk szupergyors, ügyes, mosolygós kasszások.

Meg ott van a növénybolt - érteni kell a növényekhez valamelyest, elektronikai üzlet, kisállateledel stb - érteni kell valamennyire hozzá.