Miért szereti az emberek többsége “lehúzni” a másikat?

Mert az ember nem szereti kevesebbnek érezni magát a többinél, sőt, szereti mindenkinél okosabbnak képzelni magát a saját szintjén belül. Ez mindenhol jelen van, mostanában a játékok hirdetései is erre apellálnak (látsz egy tök egyszerű helyzetet, és írogatja neked, hogy 2325423 próba után sem tudtam megoldani, neked menne?). Ilyenkor persze az emberben benne van az, hogy elhiteti magával, hogy a többség ilyen buta, neki ez simán megy, és tölti is lefelé a játékot, hogy bizonyítsa magának, milyen okos. Közben meg a játék egyszerű mint egy faék...

Ha valakinek sikerül valami, ami az illetőnek nem, akkor benne marad a bántó tudat, hogy ő is meg tudta volna csinálni, de nem volt elég jó/kitartó/szemfüles/okos/akármi hozzá. És szereti azt hinni, hogy ha neki nem sikerült, akkor más, hétköznapi embernek sem fog, hiszen ő már megpróbált mindent, akkor a többi is ugyanazt, ugyanúgy fogja próbálni, és bele fognak bukni, mert ő is belebukott, hiszen nem jobbak mint ő.

Pl. Juliska azt mondja Mariskának, hogy úgy sem fogsz tudni lefogyni, én már kipróbáltam minden fogyókúrát, minden módszert, csak a plasztikai műtét segít meg a koplalás, de azt nem lehet kibírni, neked amúgy sincs elég kitartásod hozzá. Erre Mariska felnéz a netre, választ egy normális módszert, lefogy, és Juliska meg fuldoklik a mérgében, hogy hogy sikerülhetett ez neki, pont neki, pedig sokkal kevesebbre tartotta mint saját magát, és most mégis legyőzetett.

Az emberek többsége nincs tisztában saját magával, a képességeivel, értelmi szintjével, és általában túl pozitívan látják magukat. Ha ehhez nem társul önzetlenség, akkor kapod azt, hogy "úgy sem fog sikerülni, hagyd is a fenébe, el se kezdd, csak az idődet pazarlod". Önzetlen emberek egy vadidegennek is képesek motivációt adni, mert nem érzik azt, hogy ők kevesebbek lesznek, ha a másiknak sikerül valami.