Hogyan lehet a céltalanságot és lustaságot legyőzni?

Szakemberen én is gondolkodtam. Pszichológuson még nem, bár családban már tanácsolták. Sebésznél jártam már, készített terveket is és tetszettek. Azt érzem, hogy nagyobbat dobna az önértékelésemen. Nem vagyok amúgy szerintem az átlagnál felszínesebb, csak magammal vagyok szigorúbb.

Pont azért habozok ezzel én is, mert nem vagyok abban biztos, hogy így legyőzöm a fóbiám.

Te már elmentél ezzel valakihez?

Mindenem azért nincs meg. Anyagi biztonságom megvan, család által. De ez ugye nem az enyém. Abban igazad van, hogy ez is már nagy dolog az életben, hiszen sok embernek semmi nem jut. Szóval nem is panaszkodom ezzel kapcsolatban.

Néha álmodom nagyokat, de aztán az elején feladom az egészet, mert rájövök, hogy nem mernék lépni.

Voltam dolgozni és tanulni is.

Legjobban tény, hogy munka mellett éreztem magam (lovakról kellett gondoskodni). Legszívesebben viszont egy nyugis környezetben dolgoznék, ahol minimálisra lehet redukálni az emberekkel való közvetlen találkozást. Ilyen munkákhoz viszont tanulni kell, ezért visszamentem. Nem szeretném, hogy ugyanaz történjen, mint legutóbb.

Az a baj, hogy bármibe fogok, akkor az első rossz tapasztalat után szétesem. Ez nem tudom, hogy miért van.

Sajnálom. :(

Nem jó érzés.

A korona tényleg sokat rontott a helyzeten. Életem egyik legjobb pár hónapja az április, május volt.

27/F