Mièrt van az hogy sok extrovert àllìtja magàròl hogy introvert?
Főleg olyanoktòl furcsa akik a tàrsasàg központja mindig csak beszèlnek ès mègis introvertnek mondják magukat.
Mintha az eredeti jelentèse megvàltozott volna ès màr az introvert is extrovertet jelent, csak szüksège van napi 1-2 òra nyugalomra
Nem változott meg a szavak jelentése.
Én azt látom benne, amit a részeg ember magáról: "Én, részeg...?!"
Én is hasonló vagyok. Tudok sokat beszélni, társaság középpontja lenni, de az igazi, mély érzéseimet, kételyeimet magamba zárom és maximum 1-2 emberrel beszélem meg, vagy annyival sem.
Azonkívül sok egyedül töltött időt igénylek.
Mi van? Attól, hogy valaki a társaság középpontjában van, semmi nem lehet leszűrni. Ugyanannyi eséllyel lehet intro és extro. Fel kellene fogni már végre, hogy az introvertált nem azt jelenti, hogy nonstop valaki a 4 fal között érzi jól magát és társaságban szorong és nem tud kommunikálni.
Az egyik exem egy szörnyen visszahúzódó, csendes alak volt, de minden nap ki kellett menjen a városba a barátaival találkozni, hanem nem érezte teljesnek a napját. Másik eset: igazi vezető egyéniségű, határozott megjelenésű barátnőm, akihez gyakran mennek oda idegenek is pl útbaigazításért is az utcán, mert meleg, nyilt tekintete van, de hétvégente mindig megpróbálja lemondani a közös haveri találkákat, bulit, programot, hogy festhessen és írjon. Most akkor melyik személy az intro és melyik az extrovertált?
Az a baj, hogy nem sok extro állítja magáról, hogy introvertált, hanem sok mentálisan sérült, antiszociális, ember fóbiás beteg ember állítja magáról, hogy introvertált, ezzel nyugtatva meg magukat, hogy normálisak.
Én introvertáltnak vallom magam, ennek ellenére a munkahelyemen rengeteget beszélgetek, igaz, arra gondosan ügyelek, hogy ne én legyek középpontban, azt nem bírom.
Olyan közegben, ahol ismernek nem gond a kommunikáció, viszont egy ismeretlen társaságban nem tudok megszólalni, mivel nem ismerem a többieket, nem tudom, mi lesz a reakció. Általában hagyok időt a "feltérképezésre".
Kívülről ambivertáltnak tűnök, esetleg néha extronak, de az nagyon ritka, viszont egyik sem igaz. Minden szociálisan aktív napom végén szükségem van a csendre, nyugalomra, hogy ne találkozzak emberekkel. Időnként szabira is megyek emiatt. Egyszerűen kimerülök, és szükségem van a feltöltődésre, ami olvasással, sorozatnézéssel, bringázással, túrázással, vagy csak céltalan csavargással tud megvalósulni nálam.
Remélem, ezzel valamelyest tudtam válaszolni a kérdésedre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!