Szoktatok munkahelyen kakilni?

Nagyon "poop shy" vagyok (van erre magyar kifejezés?) de munkahelyen simán megy, mint otthon :)

Naponta, kétnaponta

Szoktam, ha éppen ott és akkor kell.

Több előnye is van :) A céges budipapírt használom (jó, tudom ez kicsinyes, de most így belegondolva meg lehet spórolni pár száz forintot).

Mégis csak munkaidő alatt történik, így gyakorlatilag fizetést kapok érte. Otthon hasznosabb dolgokkal tudom tölteni az időt :)

És a legfontosabb, sokkal felszabadultabb érzés hogy túl vagyok rajta, mint hogy hazáig szorongassam.

Étteremben dolgozom, és enni is ott szoktam.

A főnök azt mondta, nem lehet hazavinni kaját.

Úgyhogy -szabálykövetőként- szarni is ott szoktam. :)

Vannak a büszke, notórius kakilóemberek, üket könnyű felismerni. De vannak akik érzik hogy ez a szokás kicsit gáz, és nem rájátszással, viccelődéssel próbálják menteni a szituációt, hanem inkább titkolni próbálják beteges munkahelyi hobbijukat-időlopásukat.

Tehát aki:

Napi rendszerességgel más részlegen, emeleten bukkan fel és sasszézik be a wécébe. Ugye a saját fészkébe csak nem akar brikettezni, meg hát még a csapattársai kiismerik, éppen ezért fondorlatos módon átszokik a szomszédba. Így viszont mindenki tudni fogja a végére, hogy tudod, ő az, aki átjár hozzánk-hozzájuk sz.rni.

Ahogy az állatoknál is megfigyelhető a napi prátolás előtti nyugtalan helykeresés, forgolódás, ezeknél az ösztönylényeknél is hasonlót tapasztalhatunk. Nekiindulnak a nagy küldetésnek adott időpontban (gyakran ebéd után, az ún. gasztrokólikus reflex hatására), de csakis akkor, amikor úgy érzik, tiszta a terep. Már a mozgásukból látszik, hogy valami sunyi dologra készülnek, zavartan nézelődnek körbe-körbe, nehogy bárki levágja, hogy kakilni vágynak. Ők azok, akik egyrészt jó sokáig időznek el bent (ez egyértelmű) de szintén ők azok, akik max. 5 másodpercig tartózkodnak bent, amennyiben foglalt a kabin. Csalódottan fordulnak ki ilyenkor, újabb alkalmas alom után kutatva.

Ha elindul az asztalától, a telefonját tuti viszi magával, hiszen ez is része a nagy eseménynek. Lehet közben telókázni, internetezni, facebookozni, játszani. Van olyan, aki még direkt bennmarad pár percet olvasgatni ők lesznek aztán az orvosok nagy kedvencei. Ügyeljünk a telefonjukért akár még vissza is forduló padtársakra! Ők tuti kakilóemberek.

Nőknél táska, gyanúsan friss és erős parfümillat! Tudom, pisilni is mindig viszik magukkal, de azért egy kulturált, tiszta munkahelyen mégse jellemző ez.

A cefreszagú, a hét vége felé közeledve (kishétvége!) egyre másnaposabb kollégáknál ez már magától értetődő. Nem tudnak mértékkel alkoholt fogyasztani, hülyeségeket zabálnak össze, keveset és rosszul alszanak, kávéval meg energiaitallal próbálnak túlélni ezt a szervezetük is megsínyli (és persze mi, józan életű munkatársak is), úgyhogy péntekenként egész nap pettyesre fossák a melósklozetot.

Tanulság? Ismerd ki a munkahelyi kakilóembert, te ne legyél az de leginkább próbálj meg ne a munkahelyi klozett mellett ülni, mert akkor önkéntelenül is listázni fogod őket a végére!