Vajon a munkakerülő az tényleg rossz ember?
Vajon csak egy szocialista maradvány a gondolkodásunkban, vagy tényleg a túlnyomó többség egyetért abban, hogy az, aki keresi a lehetőségét annak, hogy ne kelljen egyáltalán űznie valami viszonylag szokványos pénzkereseti módozatot, az valamiért nem jó ember?
Az is zavar, hogy ha valaki valamilyen újszerű dologgal meggazdagszik, azt még elfogadják, de aki konkrétan kijelenti, hogy ő lehetőleg magára szeretne koncentrálni, ás nem dolgozni, az már a munkakerülés vádjával szembesülve megszégyenül.
Nem lehet azt vallani, hogy márpedig nem az lenne a létünk célja, hogy dolgozzunk valamilyen munkahelyen? Legalább valamilyen tevékenységgel meg kell gazdagodunk előtte, hogy ezt a meggyőződésünket elfogadják, máskülönben rossz embernek fognak tartani mindenkit, aki így tesz?
válasza:De ebben az esetben is, hülének fognak nézni, ha egy ismeretlen társaságban nem tudsz beszámolni arról, hogy "mivel foglalkozol".
Nekem nem az a bajom, hogy nem tudsz kiszakadni a társadalomból, önellátó lenni és megtermelni magadnak mindent, mert ha nagyon akarsz ki tudsz, de miért kell ebben az esetben kötelezően kiszakadni?
Miért rossz ember az, aki mondjuk örököl egy kisebb vagyont és úgy dönt, hogy ő nem járkál el otthonról, mert nincs rá szüksége. Senkit sem érdekel, ha közben ő mondjuk festeget, mert ha nem él meg belőle, akkor azzal sem fogják komolyan venni. El fogják várni tőle, hogy el tudja mondani, hogy "mivel foglalkozik". Ha mondjuk már megélne a festegetésből, akkor oké, ha keres pénzt akkor elfogadják...
Valszeg akkor itt a pénzkeresést várja el a társadalom és ez szerintem lealacsonyító.
válasza: válasza:Nos, nekem ott az exbarátnőm, aki egy multicégnél dolgozik, és mindig legalább ötször annyit keresett, mint én, akkor is, amikor halálra dolgoztam magam, és idegroncs voltam. Ő ezt a fizetést úgy kapja, hogy heteken át szó szerint SEMMIT nem csinál, bekapcsolja a gépét, néha meghallgat egy-egy meetinget, és amikor vége a munkaidőnek, kikapcsolja a gépét. Mindezt home workingben. Az ő "teljesítményét" elismeri a társadalom, mert sok pénzt kap, és senki nem tudja, pontosan mivel is foglalkozik. Ő sem.
Én fillérekért dolgoztam, mert sosem tudtam jól eladni magam, túl szerényen áraztam be a munkámat, ráadásul ezt kihasználták a munkaadóim, megbízóim, és ostoba, értelmetlen munkákkal másztak rám, amiket még akkor is megérte nekik velem csináltatni, ha semmit nem kezdtek az eredménnyel. Később örökség útján hozzájutottam egy kiadható lakáshoz, amiből bár nem dúskálva, de megélek alapszinten, így abbahagytam a lélekgyilkos munkák darálását. Mostanában ráérek tanulni, fejleszteni a tudásomat, és azzal foglalkozni, ami tényleg érdekel. Emellett minden ismerősömnek sokat segítek műszaki vagy más praktikus ügyekben, amikre régen nem volt időm. Örülök neki, hogy a mai világban nem kötelező a munka, mert nem érzem azt, hogy a korábbi, átdolgozott életszakaszom jobb lett volna, vagy nagyobb hasznára lettem volna a világnak. Szerintem a társadalom agymosása ültette az emberek fejébe azt az illúziót, hogy állandóan dolgozni kell, és hogy bűn élvezni a szabadságot. Remélem, lesz olyan kor, amikor az érdektelen munkákat robotok és számítógépek végzik, az embereknek már nem kell dolgozni, mindenki élhet a hobbijainak, sportnak, a világ csodálatának, és a játékos versengés örömének. Egy ilyesmi állapotot vízionál "A gyermekkor vége" c. scifi könyv.
válasza: válasza: válasza:Mégis ki a franc dolgozna ma ha alapból érkezne annyi pénz havonta amiből megél és mondjuk a lakhatás biztosított?
Én azokat nem értem, akik simán megelnenek lakaskiadasbol, de még dolgozik is mellette... Nem tudom nekem nem tudják beárazni az időmet. Azért dolgozok mert muszáj.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!