Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Mit tegyek, hogy újból boldog...

Mit tegyek, hogy újból boldog legyek?

Figyelt kérdés
Idén leszek 19, és idén érettségizek. Folyamatosan erős nyomást érzek a mellkasomon és a sírás folytogat, mostmár a nap minden percében. Úgy érzem túl hamar felnőttem, félek a jövőtől és a bizonytalanságtól. Nem tudok barátkozni, egyetlen szoros barátság sincs az életemben. A szerelmem mindenben támogat és bíztat. Anyum viszont folyton azzal élcelődik, hogy egy munkahelyre se fognak felvenni, mert ilyen vagyok meg olyan. Amikor elmondtam, hogy ez rosszul esik, akkor ajtót csapkodott és megsértődött. Félek a jövőtől, és nem érzem már magamat boldognak, félek, hogy mindjárt elrepül felettem az élet. Félek belépni a húszas éveimbe, félek az egyetemtől, és akármennyire vegzál anyám félek kirepülni a családi fészekből, rosszul vagyok, már élni sincs kedvem. Elnézést ha összesedetlen voltam, de a lényeg, hogy mit tegyek, hogy újra boldog legyek?

2021. febr. 4. 23:18
 1/3 anonim ***** válasza:
85%
Szokj ehhez hozzá, mert a valódi élet még csak most jön. Lesznek sokkal rosszabb élményeid is, amelyeket elkerülni nem tudod. Ilyen az élet.
2021. febr. 4. 23:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:
100%
Ez természetes érzés. A 20 éves kor környéke ilyen. Félelmetes átlépni a gyerekkorból a felnőtt létbe. Majd ahogy tapasztalatokat szerzel és megjön az önbizalmad, minden a helyére kerül.
2021. febr. 4. 23:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

Idén töltöm a 21-et és ugyanígy éreztem én is (a leírtak alapján legalábbis) és a helyzetem is nagyon hasonló volt. Annyi különbséggel, hogy nekem nem volt szerelmem és csont egyedül birkóztam meg ezzel.

Tudom, hogy könnyű ezt mondani, de próbálj meg jobban a jelenre koncentrálni. Tűzz ki kis napi célokat és ne agyalj feleslegesen olyanon, ami még messzebb van. Én annyi jó pillanatot szúrtam el emiatt..

Nem egyszerű egy lépés, mert itt csapja arcon az embert igazán, hogy már felnőtt. És ez teljesen normális érzés, mindenki megtapasztalja, ki kisebb, ki nagyobb mértékben. Ha pedig sírni kell, engedd ki nyugodtan, az ilyent nem jó sokáig bent tartani. Még szegény nagymamám mondogatta régen, hogy a sírás megnyugtatja a lelket, és szerintem nagyon igaz:)

Az egyetem miatt pedig ne aggódj, és a barátok miatt se. Annyiféle ember van ott és a helyzet sokszor adja majd magát. Én sem a "nagyon nyitottak, könnyen barátkozók" táborát erősítem és úgy sikerült barátságokra szert tennem, hogy nem stresszeltem rá. Egy apró gesztus indította el az egyiket kapásból: megvártam az egyik lányt óra után és beszélgetni kezdtünk. Ilyen kis apróbb dolgokon is sok múlik.

Nekem még az segített, hogy apróbb boldogságforrásokat vagy csak egyet kerestem. Az vált be, hogy elmentem egyet sétálni, elkészítettem a kedvenc sütim, tényleg ilyen kis apróságok:)

Mindenesetre kitartást!:)

2021. febr. 4. 23:53
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!