Tapasztaltál törést, krízist, traumát az életedben, ami teljesen megváltoztatott ? Mintha halott emberként élnél a Földön.

Kb. 3 ilyen krízist éltem át eddig.

Először egy 20 éves kori nagy, de plátóinak megmaradt szerelem miatt.

Aztán kb. annyi idősen, mint te, amikor a nagymamám halála után nem sokkal meghalt a 20 éves öcsém.

Aztán 40 körül egy újabb nagy szerelem miatt.

Ami a legnagyobb törés volt, az a testvérem halála. Ott van egy választóvonal az életemben. De megmondom neked őszintén, a kisgyerekkoromat leszámítva, az életem legjobb része utána következett. Akkor nem hittem volna. Olyan 3 évig voltam zombi.

Én is az édesanyám miatt, de nem a halála okozta, hanem ő. Személyiségzavar fejlődött ki bennem az elmúlt években, és hiába mondtam neki, hogy gond van, nem hitte el, azt mondta, csak megjátszom. Végül szemtanúja volt, amint megpróbáltam magamat felakasztani, és ettől teljesen megváltozott. Azt hittem, aggódni fog értem, végre komolyan vesz, félteni fog, de tévedtem: elfordult tőlem. Szinte kitagadott, a család "félresikerült" tagjának tart, azóta alig beszélünk. 22 éves vagyok. Azt hiszem, valami végleg eltört bennem. A saját édesanyám, akiből születtem, büntet engem, olyan dolgok miatt, amikről nem is tehetek. Amiktől már eleve szenvedek, már eleve szégyellem.

Rohadék dolog mentális zavarral élni, és még rohadékabb, ha még csak megértő emberek sincsenek körülötted.