Miért vagyok totál elkenődve mióta átvettem a diplomámat amiért 5 évet dolgoztam?

Megtörtént amiért 5 évet dolgoztam. Végeztem az egyetemen az osztatlan képzéssel, államvizsga stb, letelt az 5 év keresztféléves, és a covid miatt minden diplomaosztó cécó nélkül a héten kezembe kaptam a hőn áhított papírt. Nem lehet azt mondani hogy nem dolgoztam meg érte.

És azóta olyan szinten magam alatt vagyok mint kb még soha.

Ugyanis rádöbbentem, hogy lezárult egy szakasz az életemben és soha ilyen többet már nem lesz.

Véget ért a vizsgázós tanulós órára járós kollégiumos, vonatozós utazós cuccolós, dobozból evős, este évfolyamtársakkal ide oda beülős korszak.

És soha többet még csak hasonló sem lesz.

Hogy gyűlöltem hetente a hajnali vonatot a tonnás hátizsákkal, a kollégiumban a közös konyhát közös zuhanyzót az állandó itt is vagyok ott is vagyok állapotot. Most örökre vége és már hiányzik.

És mindez valahogy a diploma átvételének pillanatában esett le.

Mit tegyek ebben a szituban?

tervbe van vége „majd „ valamikor egy mesterképzés, de az már nem olyan lesz.

Mi az oka annak hogy itt a cél, sőt, túl is vagyok a célon, vége a versenynek és nem öröm hanem ez a vége?