Latin táncok között van lassú, vagy lassabb? Valamivel könnyebb? Ami egy visszafogott (bénácska?) vérmérsékletű férfinak ajánlható lenne? 30 feletti fazon megtanulhat táncolni, ha olyan magántanárnőt keres, akivel naponta órákat gyakorol heti ötször?

Ez a harmincas éveiben járó férfiú már tizenöt évvel ezelőtt egyszer ugyan elment egy társastánc tanfolyamra, de mind ritmusérzék, mind felszabadultság (inkább annak majdnem teljes hiánya), a kezdőlépésnek rossz ütemre, vagy inkább eme lépésnek el sem indítása volt jellemző rá. Borítékolható volt, hogy a két hónap letelte után nem volt mersze már elmenni a folytatásra. Sem később semmilyen más tanfolyamra.

A kérdés.

Ha ennyire látszik rajta(m), hogy fölöttébb gúnyosan fogalmazva: mint aki ott sem akar lenni, hiányzik sajnos belőle a spontaneitás, a csípőmozgás, és legfőképp nem érzi a saját testét, mintha nem lenne ura mozdulatainak, fáradtnak látszik, mégis...

...a fent felvázolt "vértizzadó" heti óraszámokkal öt éven belül megtanulhat valami "lustább" lassú szép latin táncot? Azaz, hogy szépen is táncolja egy megfelelő partnernővel? Van erre bárminemű csekély esély?

(Argentin tangó állítólag szóba sem jöhet, lassúsága ellenére azt írják rendkívül bonyolult tánc. Bár szememnek mindig igazi csemege tangót jól táncoló párosokat látni!)