Miért nem tudja megszeretni a feleségem a kutyánkat?

Szeretem az állatokat, egyiknek se tudnék ártani. De ha a beleegyezésem nélkül hoznának haza valamit (ami állatnak időnként az én kellemes kötelességem lenne, hogy "a tálkájába tegyek ki neki ételt"), én is ki lennék akadva.

Maholnap ő szedi a kutyaszart is? Ahogyan az lenni szokott volt..?

El sem vennék egy ilyen lelkileg sivár nőt, aki nem szereti az állatokat. Imádom a kutyámat, bármikor kidobnám azt a pasit aki nem szeretné, esetleg így viselkedne vele. Tőlem aztán csomagolhatna és viszontlátás.

Ez nem volt antipatikus a szemedben mikor a kapcsolatotok elején voltatok?

Nekem is az a fura hogy hogy tud egy ilyen pár összejönni? Állatbarátként nekem is kizáró ok lenne egy olyan ember aki nem szereti őket.

Ez egy fontos, összeegyeztethetetlen különbség.

Mint mikor az egyik megszállottan vallásos, a másik pedig ateista. Egyszerűen soha nem fog működni, mert soha nem tudják egymást meggyőzni, ezek életvitelbeli különbségek.

Nos, én szeretem az állatokat, de a kutyáktól félek, vannak rossz tapasztalataim. A tavaly nálam nyaralt a 6 éves kisunokám. Illetve tavaly előtt. Elmentünk a barátnőm lányáékhoz, akinek 3 nagy testű kutyája van. Igazából a kuttyok miatt mentünk. A hatéves gyerek ott hempergett a 3 kutyával, én meg ültem, mint aki karót nyelt, és baromira ideges, és feszült voltam. És persze, féltem is, hogy valami baj lesz.

Szóval nem tudom, mit tehetnél most már, hogy ott a kutya, de ha hamarabb kérdezed, én biztosan azt tanácsoltam volna, hogyha már kutyát viszel, legalább egy kölyköt kellett volna. A kölyök állatok sokkal hamarabb megérintik az embert. Aranyosak és védtelenek, nem generálnak félelmet.

Kérdező, ha tetszik, ha nem ezt te rontottad el.

Gondold már bele magad szerencsétlen feleséged helyzetébe. Nem vagy állatbarát (mindenkinek vannak dolgok, amiket nem annyira szeret), erre a párod, aki tudja, hogy nem akarsz kutyát, haza hoz egy német juhászt.

Te hogyan éreznéd magad? Megmondta, hogy nem fog foglalkozni vele, nem erőltetheted rá ezt is, a kutya a te felelősséged, az igazság az, hogy a feleségednek ki sem kellene menni hozzá, ha nem akar - és mint leírtad, nem akar. Attól, hogy te állatok között nőttél fel, ne jelenti azt, hogy mindenkinek élnie-halnia kellene értük. Én is szeretem az állatokat, de könyörgöm, ha a férjem haza állítana egy nagytestű kutyával, akitől még ráadásul félek is, biztos soha ki nem mennék hozzá. Mindenkinek van saját véleménye és döntése, tartsuk ezt tiszteletben.

17, megkértelek hogy ne zaklass. Örülj neki hogy nem másoltam ki egyben az egész üzenetedet ide, azt szoktam tenni a zaklatókkal. Ki is veszi semmibe mások véleményét? Én leírtam a sajátomat mint mindenki más, de én senkit nem bombázok privátokkal.

Erre emellett a litánia mellett látom, hogy még egy újabb üzenetet is sikerült írnod.

Tehát te vagy az aki nem tudja elfogadni ha valaki másképp gondolja.

Olvasás nélkül törlöm, és megy a tiltás, mert látom, normálisan nem érted meg hogy nem vagyok rád kíváncsi, és nem szeretnék vitázni, mert veled ellentétben engem nem ez éltet.

Itt sem kívánok reagálni a továbbiakban a fröcsögésedre, te nyugodtan éld csak ki magad, legyen a tiéd az utolsó szó.