Miért nem tudja megszeretni a feleségem a kutyánkat?

Nemrég lett kész a kertes házunk, ahová beköltöztünk a feleségemmel meg a kislányunkkal. Felvetettem, hogy szeretnék egy kutyát, mire a feleségem konkrétan kiakadt, hogy hogy képzelem ezt. Én egyébként mindig tudtam róla, hogy nem igazán szereti az állatokat, de azt gondoltam, hogyha már ott lesz velünk egy kutya, akkor ő is simogatni fogja és idővel majd megszereti. Hónapokig ment ezen a vita, aminek az lett a vége, hogy a feleségem kijelentette, hogy őt már nem érdekli ez az egész, csináljak, amit akarok, de ő biztos nem fog vele foglalkozni. Én állatok közt nőttem fel, azt akartam, hogy a gyerekünk is megtapasztalja milyen ez, úgyhogy hoztam a házhoz egy németjuhászt. 1 éves múlt. Az udvaron tartjuk, a gyerek jól kijön vele, de a feleségem nem vesz tudomást róla. Ha a gyerekkel kint játszunk, néha csatlakozik hozzánk, olyankor ő is megsimogatja kicsit a kutyàt, próbál mosolyogni meg jól érezni magát, de látszik rajta, hogy igazából bárhol máshol szívesebben lenne, mint ott. Néha nagy nehezen sikerül rávenni, hogy legalább a tálkájába tegyen ki neki ételt, de ennyi. Látom az arcán, ha közelít felé a kutya, hogy egyszerre undorodik és fél tőle, ami nagyon meglepett. Persze tudtam, hogy a párom nincs oda az állatokért, de őszintén azt hittem, hogy ha a házhoz hozok egyet, nem tud majd neki ellenállni. Van esetleg hasonló rokonotok, akikkel meg tudtátok szerettetni mégis az állatokat? Ha igen, hogyan?