Pontosan mit jelent az érzelmek elfojtása?

Nekem egyszer totál tele lett a csizmám, hogy nagyon sokszor megtelik a szemem könnyel. Nemcsak akkor, ha valami szomorút látok, de ha meghatót vagy boldogat, akkor is. Dühömben beírtam a google-be, hogy "why do I cry all the time" :D, és kiadta azt a fogalmat, hogy "highly sensitive person".

Én sem értettem, most sem tudom átérezni az elfojtást. A tesóm próbálta elmagyarázni, hogy pl. ha sírni kell, akkor érzi, hogy szorítja a torkát, de nem engedi ki... nekem ez olyan, mintha azt mondaná, a tüsszentést vagy a hasmenést nem engedi ki, az sem menne.

Saját példa: gimiben volt egy olyan időszak, amikor minden, de tényleg minden összejött és bár megviselt, és sírni akartam, de eltereltem róla a figyelmem és nem tettem. Valamint, kifelé azt mutattam, hogy minden a legnagyobb rendben van, minden "tök happy". Nem volt egyszerű, de ez ment hónapokon át és ugye ez a sok elnyomott érzelem csak gyűlt.

Végül, valami kis piszlicsáré dolgon, itthon, egyedül, eltört a mécses és órákon át sírtam. Akkor kicsit megijedtem, de amikor lenyugodtan rájöttem, hogy hülyeség elnyomni, elfojtani a negatívabb érzéseket, hiszen amúgy sem lehetünk 24/7 boldogok. Úgyhogy, jó kis lecke volt, és azóta nem igazán csinálok ilyent. Párszor azért fordult elő, mert nagyon meg tud viselni az ellenem irányuló igazságtalanság, és olyankor a sírás kerülget, de vannak emberek, akiknek nem adnám meg az örömöt azzal, hogy engem megríkatnak. Legalábbis ott, előttük :D