Gyerekként kínzásnak élted meg a csikizést?

Sajnos nem!

Volt egy 2 évvel fiatalabb lány unokatesóm, akinek ez volt a mániája.

Egymás mellett nőttünk fel, így szinte napi szinten találkoztunk, ilyenkor Ő állandóan csiklandozott. Szinte semmi más közös játékunk nem volt.

Ahogy kettesben maradtunk Ő egyből nekiállt csikizni, én néha visszatámadtam, de inkább csak ő engem.

Gyerekként élveztem én is, ezért nem ellenkeztem, viszont eléggé rajtunk maradt ez a dolog. Nekem szinte fétisem lett a csiklandozás, annyira hozzászoktam.

Így felnőtt fejjel már tudom, hogy jobb lett volna már az elején leállítani őt.

#9

Ezt most leírnád érthetően is?

"Ha még nem találkoztál másik emberrel akkor nagyon jó a technikád" - ez mit jelent? Milyen találkozás? Milyen technika?

Én kisgyerekként sem, és most sem szeretem.

17/l

Igen, nekem a nővérem mindig a hasamat és a köldökömet csiklandozta. Volt, hogy a barátnői segítettek a nővéremnek lerángatni rólam a pólómat, majd lefogtak engem, így a nővérem kedvére csiklandozhatta a pucér lapos hasamat és szórakozhatott az érzékeny köldökömmel.. Mindeközben a lányok együtt nevettek rajtam, illetve a szenvedésemen, amit a nővéremmel együtt nagyon élveztek, viszont én kevésbé, ugyanis a kiszolgáltatott helyzetemből adódóan semmit sem tehettem ellene, emiatt ezt kínzásnak éltem meg..

Most már felnőttként élvezem, hogy ha a hasamat és köldökömet csiklandozzák :)