Mit tegyek akkor ha utálom magamat?

Én nekem kisebbségi komplexusom van, meg utálom a személyiségemet, kinézetemet, feledékeny vagyok, sokat bénázok, semmit se fejezek be.

Lényegében soha se tartottam elég jónak magam, mindig másokhoz mértem az ügyességem, tudásom, esetleg a státusz. Van egy kevés barátom de mindig azt éreztem, hogy nem érdemlem meg őket... Nekem sajnos mindig kevés lánybarátom volt, meg akik voltak ilyen toxikus kapcsolat volt. Volt olyan aki piszkált általánosba, aki lenézett, vagy épp esetleg tavaly mondta, nekem, hogy milyen szerencsétlen voltam. És ez fájt. Nem volt még barátnőm 19 éves srác létemre, viszont voltak elutasításaim. Az első kettő elég fájdalmas volt nekem, mert amikor épp, hogy csak oda köszöntem az egyiknek, gyorsan elsétált. Láttam a szemén, hogy nem tetszett. hogy leszólítottam. A másik lány látszólag aranyosan utasított vissza, de utána azt hallottam, hogy kipletykált az osztálytársainak, meg mondta kamuból, hogy "nem ér rá most". Osztálytársakkal se jövök ki jól, pedig már az elején próbáltam jófej lenni meg minden. Ez már a 4-ig évem lesz...

Lehet,hogy szomorú, de próbáltam úgy viselkedni(személyiségilek megjátsszva), hogy hátha máshogy viszonyulnak hozzám, de nem. Nagyon utálom a személyiségemet, mintha lenéznének, vagy nem tudom, furcsán néznének. Eléggé csendes, visszahúzódó srác vagyok.