Az normális hogy az állatokat meg az autókat szeretem de a gyerekeket ki nem állhatom?

"Múltkor még nyáron órákig potyogtak a könnyeim egy szegény autóról szóló cikk miatt (verset írtak a kocsiról de a szarnak nem kellett és aztán ott volt a kommentek közt hogy bontóba adták)"

Azért ez már pszichés probléma, hogy egy használati tárgyat élőlényként kezelsz és itatod az egereket miatta.

Én pl nagyon adakozó és türelmes vagyok. Menhelyeket segítek, odafigyelek az emberekre, korrepetálo és tanítok is...

De egyszerűen a kölkök 90%-ával úgy vagyok, hogy ökölbe szorul a kezem. Valószínűleg a nyomorék nemtörődöm szüleiknek hála, de pont ott jön ki nálam is minden undor, ha gyereket látok. Már a terheshastól is irtózom, de azt próbálom leplezni. De mikor bugyog a taknya és hörögve üvölt valamelyik gyökér, nem írom le, mit tudnék vele csinálni.

Sajnálom, szar ember vagyok, ez van. :)

"Pl volt az a 16 éves fiú most.. hát nem akarok kegyetlennek tűnni de le se szarom. "

Írásod alapján inkább tűnsz 25/F-nek...

De ne legyél erre büszke, azért mert találsz itt erre pár bólogató jánost, még az emberek 90%-ának tőled fog ökölbe szorulni a keze...

Főleg, hogy a fiatal kiccsajokat a nagy többség meglehetősen rühelli, egy bszáson kívül többet nem sokat érnek.