Szerintetek is csak egy ilyen koppan téríti észhez az olyan tévúton járó fiatalokat, mint én voltam anno?

24 éves férfi, de inkább fiú vagyok. Egészen 2018-ig többet hittem magamról, mint aki vagyok, aztán megszünt az édesapám támogatása minden értelmében. Éltem az életem, minden a seggem alá volt rakva, minden el volt nekem intézve, és olyan egyszerűnek tűnt minden,amit tesz értem az apám, hogy úgy voltam vele, ezek simán mennének nekem is, és, ha egyszer oda kerül a sor, hogy a magam ura kell legyek, simán menni fog. 2018-ban eljött, amire egyébkémt már számítottam, apám kimerült a képből. Magam maradtam,es hamar rjöttem, hogy egy nulla vagyok, és alapvető dolgokat sem tudok összehozni magamnak. Oké, akkor menjünk bele valami bűncselekménybe,és ennél a résznél talán sok olyan ember is újat tanulhat, aki már vitte valamire az életben, mint tisztességes polgár. VALAMIREVALÓ bűnözőnek is tudni kell lenni, és sok esetben még nehezebb, mint tisztességes emberként akár még egy magasabb pozíciót is betölteni. Szóval ebbe bele se kezdtem, mert hamar rájöttem, hogy ehhez is kevés vagyok. Mindezek után nézek ki a fejemből, és azon merengek, hogy még azok az emberek is életrevalóbbak nálam, akik nemrég még nevetséges emberek voltak számomra. Hogy konkrét példát említsek, még a 140 kilós, bűnöző cigány is életrevalóbb nálam, akinek 1 kilós barakka lánc van a nyakában,mert attól fuggetlen, hogy előítélendo, amit tesz,és egy undorító jellem, ő nem hal éhen, ha rajta múlik, és ez az, amivel kapcsolatban én túl sokat hittem magamról, és rajtam kívül még nagyon sok fiatal a mai vilagban.