Éreztétek már úgy hogy az egész életetek erőltetve van?

Majd felnősz..

Nekem is kínszenvedés az egész. Amit szeretek, azt természetesen nem csinálhatom. Anélkül meg semmi értelme. Veszekedések alkalmával sokszor vágom anyám fejéhez, hogy mi a f*szért szült meg...és ezt vér komolyan gondolom.

Csak te tudsz rajta változtatni.

Szóról szóra így érzek én is.

Minden hozzáállás kérdése.

Igen, de nem hangoztatom, mert akkor azt mondják depi. Én szívem szerint utazgatnék. Még a melóval is elvagyok, legalább van egy állandó pont az életemben, de keveset keresek és nem vagyok szabad. Így belegondolva, nekem nem éri meg itt lenni, hiszen egészséges sem vagyok és sokszor magányos, szóval ezt így végigcsinálni és tudom, hogy hiába teszek meg mindent a maradék egészségemért, vmi betegségben fogok valószínű, szenvedéssel meghalni, akkor az egész küzdelem megkérdőjeleződik nekem.

Folyamatosan ezt érzem.