Szerintetek a többség tényleg teljesen átlagos életet él?

Ki és mivel teszi az életét élhetőbbé, érdekesebbé, tartalmasabbá, szórakoztatóbbá, akár ingyen (kirándulás, barátok, sport, kertészkedés, horgászás, olvasás...stb) csak egyéni habitus kérdése.

Sokan vagyunk akik kis pénzből is "átlag felettiek" vagyunk.:)

Nekem a fotózás, de különösen a természetfotózás a hobbim.

Június elején meg egy hetet vitorlázom 5-öd magammal (párom és barátok) a Balatonon (van képesítésem) Ez a tavalyi árakon 130eFt, de egy év alatt bőven összejön. Pedig Átlagjóska vagyok, átlag jövedelemmel.

Asztrológiával foglalkozom, könyvet, naplót írok, Én átlagosnak gondolom az életem teljesen, de kinek mi a különleges.

A barátoddal egy részt egyetértek, Én átlagosnak gondolom az életemet például, lehet másnak különleges.

Én pár éve pont azt néztem, hogy az ismerőseim nagy része tulajdonképpen hasonló életet él. Persze van anyagi különbség, vannak akik anyagilag jobban, rosszabbul élnek, vannak akiknek valami nagyon félremegy nem csak pénzben hanem úgy az életben is.

De igazából pont ettől vagy átlagos, hogy éled a kis életed, dolgozol, van családod, van hol laknod, a szabadidődet meg igyekszel hasznosan, neked tetszően eltölteni.

"Ez a tavalyi árakon 130eFt, de egy év alatt bőven összejön."

Gonosz leszek (nem a válaszolóval szemben) de én a cigarettából és szenvedélyekből indulok ki.

A szomszédaim láncdohányosok. Egyik azt mondta, reggel 3 cigivel indít. Este is egymás után 3 cigit eltol, gondolom napközben sem állja meg. Legyen csak napi 10 szál/fél doboz cigaretta.

365 nap alatt az 3650 szál. Az több mint 180 doboz cigi. Ha 1.500 Forinttal számolok az bő 270 ezer Forint.

Konkrétan a 130 ezer Forintnak a duplája, 1 év alatt 2 hétnyi vitorlázás.

Ha csak annyit tenne, hogy nem 3-asával, szívja a cigit, csak mondjuk 1-1 szál, akkor megmaradna a cigi is, mellette meg lenne egy heti vitorlázása.

Az mondjuk tény, hogy egy jó hobbival fel lehet dobni az életet.

Én magam például kéktúrázni szoktam és erről osztok meg képeket, írok beszámolót, stb.

Aztán van olyan ember, akit ez teljesen nem érdekel, és csak jön a számomra sablon "oszt nőd van már?" kérdésekkel.

Korábban is megvoltak ezek a kényszerítő kérdések. Mikor lesz kocsim, lakásom. Amikor lett mikor lesz már kész. Mikor leszek én a vezető a munkahelyen, stb.

Van ilyen is.

Meg van akivel a hobbimról el tudok beszélni órákig is anélkül, hogy megunnánk.

Pont legutóbb olvastam egy túrázó blogger "kirohanását", ami arról szólt, hogy mindenki azzal jön, hogy "te a túrázásból élsz?" "miből telik neked arra, hogy ennyit túrázz?" "ki támogat?" stb.

Nyilván vegyesen megkapja ezeket rosszindulatú és nem feltétlenül rosszindulatú, inkább csak érdeklődő kérdésként.

Erre kifejtette a nagyközönségnek, hogy amúgy pont ugyanúgy dolgozik, mint bárki más, napi 8-10 órában nyomja a kétkezi melót és csak hétvégente ér rá a hobbijára.

Nekem erről az jut eszembe amikor jó régen pár haverral megkerültük a Balatont biciklivel. Az a 2-3 napnyi élmény annyi sztorit szült, hogy utána szerintem hónapokig azokból idéztünk. És meg is kaptuk hogy de jó nekünk, hogy mennyit megyünk együtt, meg mennyi élményünk van, stb. Aztán 3 nap volt egy amúgy otthon ülős, dögunalmas nyárból... :D