Tulajdonképpen miért baj, ha valaki szolgalelkű?

Ha meggondoljuk az emberek nagyjából mindig közösségben éltek és az ott érvényes szabályok szerint voltak kötelesek viselkedni. Ez a nyugati típusú individualizmus, hogy mindenki egyéniség és a társadalom ne mondja neki, hogy éljen egy viszonylag új dolog.

Ma az a szemlélet, hogy az ember legfőbb mércéje önmaga és úgy vesszük, hogy minden, ami az egyéni önkifejezést gátolja, az elvetendő. Ez termeli ki aztán az olyan szélsőségeket, amiket látunk a médiában. Christopher Lasch már a hetvenes években is leírta, hogy az önimádat társadalmát építjük.

Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó és rengeteg negatív következménye van, pl a házasságok jelentős része válással ér véget, a családok szétesnek és pszichológusok szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy az emberek egyre kevésbé tudják háttérbe szorítani az egójukat és a saját jólétüket más, közösségi célok alárendelni. Szóval ilyen szempontból, ha valaki jót tesz a közösségért és nem elégedetlenkedik állandóan, az miért lenne rossz dolog?