Hogyan lehet mindennap ilyen jó kedve?

Nem.. valószínűleg a személyisége része. Ebből következtethető hogy komoly, összetett, hosszú projekteket nem igazán lehet majd rábízni.

Szangvinikus típusnak gondolom.

Nem gondolnám, hogy az lenne. Általában én is ilyen vagyok, pozitívan állok hozzá mindenhez és mindenkihez, egészen addig, amíg nem adnak okot az ellenkezőjére.

Mivel nem ismerem a kollégádat, nem tudhatom, hogy mi áll a háttérben, de nekem ez a viselkedésforma például a személyiségem része. Engem kiskoromtól kezdve úgy neveltek a szüleim, hogy lássam meg mindenben a jó dolgokat. Felnőttkoromra egy vidám, és kiegyensúlyozott ember lett belőlem és az érzelmeimet is viszonylag jól tudom kezelni.

Természetesen nekem is vannak olyan napjaim, amikor nem a legszerencsésebben alakulnak a dolgok, viszont ilyenkor adok magamnak egy negyed órát a "bánatom megélésére" aztán megyek tovább, újult erővel.

Olyat például soha nem ejtettem ki a számon, hogy "rossz napom van". Van, amikor egy kicsit tényleg nehezebb előrehaladni, de ez nem jelenti azt, hogy fel kell adni. Az adott szituációból kell kihozni a legjobbat. Minden hozzáállás kérdése.

Ha így gondolkodsz, akkor igenis képes leszel úgymond olyankor is őszintén mosolyogni, amikor egyébként egy csomó hülyeség van az életedben. Kell találni mindig valamit, amitől jó kedved lesz. Részemről ennyi a titok.

Persze nem kell mindenki ilyen legyen, meg azt sem tudhatom, hogy a kollégád is ilyen-e, mint én, viszont ha valakinek mindig jó a kedve, az nem feltétlenül toxikus.