Azon tudatosan kell dolgozni, hogy valaki a szülőktől tanult esetleges rossz dolgokat/viselkedést ne vegye át?

Nem. Ezen nem lehet dolgozni. Mindenki átveszi a szüleitől a rossz viselkedésmintákat. Ez van, kész. 10-enévesen nem igazán tudatos az ember ezekkel még.

Amin dolgozni lehet később az az, ha felismered ezeket a rossz mintákat, és helyettesíted jó mintákkal, betanulod, begyakorlod.

Változtatni igazándiból könnyű akkor, ha tudod hogy mit csinálsz. A legnehezeb része a felismerés. Változtagni pesig akkor tudsz, ha tudod mi a helyes számodra, azaz hogyan szeretnéd módosítani a viselkedésedet az adott szituációban.

Pszichológushoz jártam és összeszedtem, mit csinálnék másképp, meg sokat olvasok a témában, meg úgy alapvetően érdekel a pszichológia.

Alig várom, hogy gyerekem legyen és jól bánjak vele, nem úgy, mint ahogy velem tették :)

Igen, kellő tudatossággal lehet rajtuk változtatni.

Két dolog kell hozzá:

1. Felismerés

2. Alternatíva

Felismerés - hiszen egy csomó dolgot nem tudatosan cisnálunk, hanem minták alapján. Minél hamarabb lát hozzá az ember ezek felkutatásának, annál jobb (15-25 éve skor között a leghatékonyabb), később ezek egyre inkább beépülnek és onnantól sokkal nehezebb változtatni.

Alternatíva - mert hiába ismered fel mi az amit nem akarsz csinálni, ha nem tudod megmondani mi az, amit akarsz:D Értem, hogy másképp akarod cisnálni, de... hogyan? Ezt is fontos kitalálni, különben gyakran rácsúszik z ember, hogy eljut a döntési helyzetbe, tudoatsítja, hogy van anyám módszere amit nem akarok és... és... és... fenébe, jobb ötletem nincs, ráadásul van benne logika is, úgyhogy marad anyám módszere.:D

Szóval érdemes ezen dolgozni. És tudom, hogy sok öntudatos, büszke ember van itt az oldlaon, de attól még tény, hogy a pszichológusi segítség a leghatékonyabb erre a célra. Simán csak könyvekből autodidakta módon való tnaulás gyakran a problma elintellektualizálását eredményezi, azaz rendkívül okosnak és tudatosnak gondolo dmagad, aztán végül ugyanúgy ráfutsz a hibákra, mint korábban, csak meg tudod magyarázni miért:D

Én például csak az anyámat ismerem, ő nevelt fel, és hát észre vettem magamon, hogy sokszor olyan akaratos vagyok mint ő és megmondom, illetve szigorú is vagyok. Viszont míg ő bátrabb és beleáll a vitába, ami a szívén az a száján, én nem. Én békésebb vagyok. Nem vagyok olyan kritikus mint ő. Nem tudatosan de azért hasonlítunk pár tulajdonságban.

Szóval tudatos is lehet meg nem is amit a szüleinktől látunk.