Miért mondják azt, hogy a gyerekmentességet eldönti az ember, amikor van, aki egyszerűen úgy születik, hogy nem akar és ez neki a természetes?

Utolsó vagyok: nálam az a helyzet, hogy nem akartam olyan anya lenni mint az enyém.

Ő a végtelenségig önző, rosszindulatú és kárörvendő.12 évesen már észrevettem magamon a türelmetlenséget, meg az elfojtott dühöt. Meg is mondtam, hogy nem lesz gyerekem.

Teltek az évek,figyelgettem magam,de a legkisebb mértékben sem tudtak azok a dolgok lázba hozni,ami egy lánynál némelyek szerint normális.

Úgy mentem férjhez 99-ben, hogy a családalapítás szóba sem jöhet.

Az esküvői vacsorán be is jelentettük, hogy ne untassuk egymást a tisztelt rokonokkal és barátokkal a" Mikor jön már az a babóca??" halálosan unalmas témával.

Pedig nagyon lesték a hasam a népek 🤣🤣🤣.

Ebben maradtunk.

Abszolút nem hiányzik az életünkből egy gyerek, pedig anyagilag akár öt is beleférne.

A jellemem annyit változott az évek során, hogy anyámmal ellentétben belőlem hiányzik a zsigeri rosszindulat és kárörvendezés.

Ha szültem volna, pontosan olyan "édesanya" lettem volna, mint az enyém. Teljesen biztos vagyok benne.

Azt meg még az ellenségemnek sem kívánom.

Türelmetlen vagyok és maximalista.

Abszolút nem anyának való.😊😊

Azért, mert van aki valóban eldönti, hogy nem akar gyereket, célirányosan, mert pl a munkájának szeretne élni, vagy a hobbijának, vagy mert kimondottan csak kettesben akar élni a párjával stb stb, vagy ezek kombinációja,

más meg tényleg így született és neki ez a természetes, hogy neki nem kell gyerek.

Én valahol a kettő között vagyok. Soha életemben nem vágytam gyerekre, kislány koromban sem babáztam, nem játszottam papás-mamást sem, nem érdekelt, sokáig azt is hittem, hogy akinek gyereke van az csak becsúszott, és nem vetették el. Később jöttem csak rá, hogy van aki akar gyereket🤣

Engem már gyerekként is baromira idegesített, fárasztott más gyerekek viselkedése, hisztije, sírása, már az oviban is az üvöltözve rohangáló társaim zavartak, mint akiket nyúznak, vagy üldöznek, miközben semmi sem indokolta ezt. Mindig furán néztem az ilyenekre.

Egyrészt Mindig is éreztem, hogy nekem nem kell soha gyerek, nem vágyom rá, én így születtem.

Másrészről pedig van önismeretem, ezért bizonyos szempontok alapján részben döntés is volt a gyerekmentes élet.

Tudom hogy egyébként sem nekem való az anyaság. Én nem kiteljesedésnek érezném, ahogy sok gyereket akaró nő fogalmaz, hanem egy életre való nyűgnek, tehernek, börtönnek, felesleges stressznek, amit nem akarok a nyakamba akasztani, mert minek. Se kedvem, se energiám, se türelmem nincs hozzá, nem szeretem a gyerekeket, és a velük való életmód is taszít. Arról nem is beszélve, hogy a terhesség/ szülés című horrort még annyira sem kívánom. Társadalmi elvárásoknak meg nem fogok csak divatból megfelelni, csak mert az a szokás, hogy az embernek gyereke lesz.

Sok ember alkalmatlan, mégis csinál gyereket. Én ezt nem teszem, mert nem óhajtom tönkretenni sem a saját életem, sem a páromét, sem a gyerekét. Erről az oldalról döntés.

A férjem sem vágyik gyerekre, ebben mindig is egyet értettünk, így ezen a téren sem volt soha probléma.

#31-es vagyok.

Ma megkérdeztem az anyámat, hogy pontosan mikor volt az apám születésnapja és hogy pontosan mikor volt az esküvőjük.

Egy hivatalos dokumentumban ezekre válaszolnom kell.

Majd' negyven éve az egyetlen amire apuról emlékszem,az a neve,a szülei neve és a halála dátuma.

Nos,anyám nemhogy a dátumokat nem tudja ( pedig nem feledékeny), sem a házassági vagy a válási anyakönyvi kivonata nincs már meg.

Arra emlékeztetett ( ha esetleg elfelejtettem volna), hogy 14 éves koromban az enyém sem volt meg neki.

Amikor a személyigazolványt kellett csináltatni, akkor szerezte be újra.

Nem, nem felejtettem el.

Égtem, mint a rongy a szégyentől az osztálytársaim előtt.

Anyám húga derítette ki gyorsan apu szülinapját.

A házasságkötésükét így már könnyebb kideríteni.

Tiszta szégyen 🤣🤣

Utolsó vagyok: nem,a születési anyakönyvi kivonatban csak a szülők neve szerepel. A születési dátumok nem.

A nővéremnek négy gyereke van és biztonsági okokból az összes születési anyakönyvi kivonatból van nála egy-egy másolat.

Elővette, megnézte és nem: azokban is csak a szülők neve szerepel.

Tényleg nem értem,miért nem írják be a dátumokat is.