Az utazás csökkentheti a depressziót?

Igen, nekem nagyon pozitív élményeim voltak, imádok egyedül utazni. Volt egy válságom, miután vége lett az egyik munkámnak és hiába jelentkeztem sok helyre, nem találtam munkát, magam alatt voltam. Elutaztam Barcelonába és nagyon szép élmény volt, sokat csodáltam a tájat, életem egyik legszebb néhány napja volt. Mikor hazajöttem feltöltődve, rögtön hívtak és gyorsan megoldódott a problémám , lett munkám. :)

Ezen kívül is sok helyen voltam már egyedül, mindegyik szép élmény volt.

Az utazás, ahogyan bármilyen más tevékenység és külső inger, hajlamos LEHET csökkenteni a depressziót. Ugyanakkor ne felejtsd el, hogy bárhova mész, az első dolog, ami veled fog tartani, a magány és a depresszió, amit képtelen vagy itthon hagyni az út idejére, mert benned élnek. Ha nem tudod itthon leküzdeni ezeket, akkor az útra is veled tartanak.

A magány és a depresszió fő tulajdonságai, hogy nincs kedved semmihez, bármit csinálsz, hajlamos vagy közben rosszul érezni magad. Sőt kimondottan jellemző rá, hogy még a jó dolgokat is hajlamos az ember negatívan értékelni. Így aztán az utazás sem biztos, hogy többet használ, mint árt, mert amit máskor talán pozitívan értékelnél, azt a depresszió miatt lehet, hogy inkább negatívan fogod értékelni.

Nagyon személy függő, hogy a depressziót kinek hogyan sikerül enyhíteni, leküzdeni. Az utazás sok esetben akár extrém mértékben is kizökkent a hétköznapi megszokásaidból, aminek éppen annyi előnye, mint hátránya is lehet. Új helyre mész, új dolgokkal találkozol, ami feldobhat, szórakoztathat, de nagyon könnyen előfordul az is, hogy valaki mindenben csak a rosszat látja. Az utazás egy csomó nehézséggel is jár, amit van aki kihívásnak, kalandnak, esetleg átvészelendő szükséges él meg, másnak meg inkább teher, nyűg, macera és még jobban elveszi a kedvét mindentől. Ezek (na meg a magaddal vitt depresszió) akár annyira is elveheti az ember kedvét, hogy képtelen lehet az örömteli dolgokat is élvezni.

Pl. Elmész egy szép meleg új helyre, ahol van egy csomó új ember, de te ahelyett, hogy élveznéd, hogy milyen szép a táj, felfedezni akarnád az új helyeket, megismerkednél az új emberekkel, kesereghetsz rajta, hogy otthon mennyivel csúnyább minden, mennyire nem ismered ezt az idegen helyet és milyen sok idegen van körülötted.

Ha már eleve magányosan indulsz el, hajlamos lehet triggerelni, hogy mindenhol csak azt vedd észre, hogy mások párban, csoportban utaznak, mindenkinek van valakije, bezzeg te milyen magányos vagy.

Mindenképp érdemes mentálisan rákészülni, fejleszteni a személyiséged, hogy meg tudj küzdeni a kihívásokkal és (lehetőleg már az út előtt itthon is) elkezdeni dolgozni rajta, hogy minél jobban menjen a megismerkedés idegenekkel, a magány leküzdése. Nagyon sok magányos utazó szerez akár csak átmenetileg, akár tartósabb ismeretségeket. Sok magányos utazó akár összeáll más szintén egyedül utazókkal, hogy könnyebben menjen. De ehhez kell egy nyitott, kezdeményezni képes személyiség, amit csak aktív cselekvéssel lehet kialakítani, mert magától nem fog kialakulni, ha nincs meg már eleve.