Parasztság-e a saját sikerednek örülni, mikor valakit melletted ugyanabban sikertelenség ér (hosszú)?

Nagyon sok helyzetre ráillik, ezért több példát is hozok.

Pl.:

Van 2 diák, barátok. Az egyik dolgozata 1es lett, a másiké 5ös. Együtt tanultak, mindketten belefektették a munkát, nagyjából ugyanannyit, senki nem szorgalmaskodott sunyiban. Az 5ös dolgozatos fennhangon ujjong és hosszasan percekig arról beszél a karót kapó diáknak, hogy neki 5ös lett, hogy mennyit készült, hogy megvan az eredménye és mennyire megdicsérik majd a szülei meg majd kap ezért extra zsebpénzt, hogy milyen kérdések voltak a dogában stb.

Ebben a helyzetben a karót kapott diák azt mondja, hogy a másik nincs ra tekintettel, direkt dicsekszik és még jobban az arcába dörgöli, hogy neki ez rosszul sikerült, és nincs rá tekintettel. Amikor szól, hogy kicsit vissza kéne venni, akkor az 5ös diák lecseszi, hogy lehúzza, irigy, és nem tud örülni mások örömének, így meg is érdemelte a sikertelenséget.

Melyiknek adsz igazat?

Ugyanez a mintázat másik példával:

Adott 2 barátnő, mindketten férjnél, mindketten évek óta de nagyjából ugyanannyi ideje szeretnének gyereket és próbálkoznak is. Egy alkalommal az egyiknek végre sikerül és teherbe esik. Viszont erről és hogy mennyire boldog, a másik barátnőt részletesen tájékoztatja, küldözgeti a fotókat minden UH-ról meg vizsgálatról beszámol, minden egyes alkalommal elmondja milyen boldog és mennyire örül, mindent is kiposztol, és elmondja hogy neki is mennyire nagyon nehéz volt, de túljutott rajta és ne adja fel senki.

Ebben a szituban ha a gyerektelen csaj szól a masiknak hogy kicsit vegyen vissza, meg ez neki rosszul esik, meg ez már kioktatas meg magas lóról beszélés, meg a sikerének a másik arcába dörgölése, akkor a terhes csaj visszamondja, hogy a másik csak irigykedik és nem tud örülni a mások sikerének, lehúzza a másikat, meg nehogy mar ne lehessen boldognak lenni ha valami összejön, meg hogy amúgy is tekintettel lehetne a másik arra hogy ő most a terhesség miatt hormonváltozásokon megy keresztül...

Kinek adnál igazat?

Az ilyen tényleg hetvenkedés, meg a siker/szerencse mások arcába nyomása, vagy csak simán az öröm kifejezése? Honnan állapítanád meg, hogy a 2 között hol a határ?

A másik fél esetében ez tényleg irigység, és a másik lehúzása, "dögöljön-meg-a-szomszéd-tehene-is", és a képtelenség hogy a másikkal együtt örüljön, vagy jogos a felszólalás, hogy azt, akinek nincs sikere/szerencséje azt az ilyen rosszul érinti, és még nehezebb elviselnie, a másik fél örülhet, de ilyen esetekben ez már tapintatlanság.

Mit gondolsz?