Éreztétek már, hogy olyan valószerűtlen ez a világ, mintha puszta illúzió lenne minden?

Egyre több ilyen derealizációs élményem van. Mintha a testem itt lenne, de a lelkem egész máshol. Vagy mintha börtönben lenne és ki akarna szabadulni a lelkem.. Vagy a testem van valahol, de gondolatban meg teljesen máshol vagyok. Meg olyan, mintha meg lenne írva előre az egész életem és egyre gyakoribbak az ilyesfajta gondolataim, hogy én gyakorlatilag nem vagyok más, mint egy előre megírt program.. Ahogy a számítógépekbe is programokat írnak. Kapok egy génkészletet és gyakorlatilag ezzel az egész életem le is van zsírozva előre, mert ezek kvázi programok, mint amik a robotoknál vannak. Le van zsírozva, hogy boldog leszek, vagy szenvedni fogok, ez is a génkészletben van benne. Ezekben a génekben konkrétan benne van, hogy mi fog történni velem egész életem során, milyen történések lesznek, mik fognak történni velem stb.. Olyan, mint egy forgatókönyv. Ami szintén fura, hogy amióta az eszemet tudom, ugyanazokba a problémákba futok és mindig, bárhova is megyek, ugyanazokat az embertípusokat vonzom be. Ilyen rideg kiszámíthatóság van egyszerűen, van egy keretrendszer az életben, amit alapvetően nem tudsz befolyásolni.