Mitől ilyen problémásak a mai fiatalok? Mit kezdjek, ha nem találom a helyem közöttük?

Ha elter az intellektualis szintetek,akkor nem tudtok szot erteni.

Ha olvasott vagy ;latszik a megfogalmazasbol),mas temak erdekelnek,mint oket,nem tudnak ugy tarsalogni veled. Kevesnek erzik magukat hozzad . Mindenki hasonlo intellektualis szinten levovel tud kapcsolatot fenntartani .

Érdekes módon,már 40 felett mindig a fiatalokkal értettem jól meg magam.A korombeliek többsége keserű,életunt lett és egysíkúan nézik az életet.

Bárhol vagyok,a a fiatal huszon-harmincévesekkel jövök ki jól,de ez talán annak is köszönhető,hogy nézem le őket és magamat sem tekintem mondvacsinált tekintélynek,mert középkorú vagyok.

55/F

Alap a jóhiszemű viszonyulás.

50+ -osan nyíltan felvállalom előttük is a hibáimat és hajlandóságot mutatok arra, hogy meghallgassam, megpróbáljam megérteni a gondolkodásmódjukat.

Felejtős, hogy valaha is teljesen egy hullámhosszra jussak a ma fiatalokkal, de nem nézem le őket, mert az életkoruk egy állapot, - nem szégyen, ill. nem dicsőség. Az enyém is az! Volt már példa arra, hogy unokám korosztályába tartozó fiatal embertől tanultam hasznos dolgot - és nem szégyelltem elismerni ezt. Következetesen tartózkodom attól, hogy erőszakoskodva próbáljak hatást gyakorolni rájuk - és ezt érzik is a viselkedésemből! Nem ellenségeket keresek, látok bennük, hanem generációs okokból másként gondolkodó embereket, akik jó partnerek is lehetnek, ha tudatosítják bennük a jóhiszeműséget. Soha nem akarok felülkerekedni a fiatalokon, mert vallom, hogy tiszteletet kierőszakolni nem lehet, - azt csak a jó minta mutatásával lehet kiérdemelni, nem járandóság, - és csak kölcsönösen működőképes.

Javaslom, próbáld meg más szemszögből nézni a kortársaid cselekedeteit kérdező! Nyilvánvaló, hogy fogsz szélsőségekkel találkozni, de nem általánosíthatóan az a jellemző a fiatalokra, hogy kezelhetetlenek, rosszak!