Mennyire szeretsz vezetni?

Amióta megvan a jogsim (3 vagy 4 éve, nem tudom), nem vezettem.

Mondjuk alapból is csak külső nyomásra csináltam meg, nem azért mert én akartam volna...

Gyűlölök, nem nekem való.

Nem is vezetek, pedig kb. 20 éve megvan a jogsim, és pár éve még pótórákat is vettem, mert mindenki erőltette, hiába, még mindig nem érzem magam biztonságban.

Autót? Utálok.

Mikor még éltek a nagyszüleim, kb. kéthavonta egyszer mentem apámhoz hétvégén, akkor elkértem a kocsiját és mentem látogatóba, ott annyira nem gyűlöltem, mint Budapesten, de nem is szerettem, ilyen szükséges rossz volt, hogy kanyargok a hegyen az Opellal, mert busszal két óra lett volna, ami kocsival 40 perc.

Egy ponton elkezdtem romantizálni azt, hogy nem kell BKV-n közelharcot vívni az ülésért, nincs büsös, se túl meleg, vagy hideg, vettem egy autót, hogy majd milyen jó lesz, zenét hallgatok munkába menet, nem kell cipelni a bevásárlást, gyorsabban odaérek mindenhová... Egyedül vidéki rokonokhoz értem le gyorsabban, ott is csak azért, mert át kell szállnom, és szarul vannak megoldva a csatlakozások. Egyébként inkább cipekedek, inkább állok a buszon, inkább viselem el a többi embert, de ha pl fáradt vagyok, akkor tök jó, hogy felszállok a BKV-ra, és visznek, nem kell arra figyelnem, hogy a frusztrált kispöcsű vadbarom mikor akar bevágni, hogy két perccel hamarabb érjan oda, mikor fékez előttem direkt, mikor gurul ki elém Zétike a nyuszimotorral, csak elvagyok, és megyünk, nem az én dolgom.

A jogosítványom egy éve lejárt, annyi lenne a dolgom, hogy elmegyek dokihoz, majd kormányablakba megújíttatni, de annyira "fontos" nekem, hogy egy éve valahogy mindig találtam fontosabb dolgot. Volt, hogy költözést megoldottam BKV-val, inkább vittem a saját sújomat bőröndben meg IKEA-s szatyrokban magamra aggatva mint valami csöves karácsonyfa, mint hogy vezetni kelljen.

Elmentem letenni a jogsit. Az oktató arról beszélt folyamatosan, hogy milyen pornó honlapokat néz, hogyan húzta le anyagilag a tanítványát, engem ingyenes taxinak használt, egyszer elvitette magát a volt nejéhez, kiszállt, hogy mindjárt jön, eltűnt kb 20 percre, ez ment az órámból.

Ha valami nem ment jól, ugatott, ahelyett, hogy csak elmagyarázta volna úgy, hogy értsem.

Vett egy pocsék autót, amit egy művészet volt rükvercbe tenni, már ezen idegeskedtem, hogy ezért fogok megbukni.

Megszereztem a jogsit.

Akkor jött a család része. Senki sem volt velem hajlandó gyakorolni. Apám a testvéremmel szinte naponta gyakorolt amikor megkapta a jogsit, akkor még velünk élt, amikor én szereztem meg a jogsit, már lelépett, az meg gondolom büdös lett volna neki, hogy naponta vagy heti több alkalommal gyakoroljunk. Mindig azt ígérgette, hogy majd falun a családi összejövetelen, ahol amúgy kb 3 havonta találkoztunk 1-2 napra, de ott is talált kifogást, hogy miért nem jó.

Én beleuntam, hagytam a fenébe, azóta is megvan a jogsim, de sosem vezetek. Tömegközlekedek és tök jól megvagyok.