Támogatnátok, hogy az általános iskolások, ne vihessenek mobil telefont az iskolába?

Nem.

Valaki már leírta, hogy nem minden gyereket hurcolásznak kocsival ajtótól ajtóig. Én annó faluról jártam be suliba. Volt, hogy lekéstük, elmentünk még máshova, nem fértünk fel. Lerobbant a busz, kiöntött a patak és más felé mentünk, elakadtunk a szakadó hóban. Én személy szerint nem szálltam soha rossz buszra, de volt másik gyerek, aki igen.

Ezekből egyik sem "durva" dolog, szóval nagy baj nem is történt, de még így is jó volt, hogy tudtunk szólni.

Ráadásul az általános iskola jó 14 éves korig tart. Egy átlagos 13-14 évesnek már azért kell néha egy kis önállóság, akkor már tényleg játszik, hogy edzésre jár estefelé, barátokkal beül valahova, elmegy vásárolni valamit. Kialakul az érdeklődése.

Az tök hülyeség, hogy 14 éves korig nincs telefonja sem, aztán bekerül középiskolába, ahol simán lehetnek lassan felnőtt új barátai, de a semmiből szakad a nyakába a szabadság, ráadásul egy új környezetben, új emberekkel. Biztos út a bajokhoz.

13-as, te meg baromségokat beszélsz. Az okostelefon nem az internettől okostelefon, de legalább magabiztosan beszélsz félre és okoskodsz.

Nem okos telefonom volt annó, azon is volt internet. Nyilván nem volt ilyen felhasználóbarát, mint most, de ha értenél ahhoz, amiről beszélsz, lényegesen hasznosabb hozzászólásaid lennének.

Abban az időben voltam általanos iskolás, amikor már volt mobil, de valami luxusnak számított.

Ha rosszul voltam óra alatt, akkor felmentem vagy felvittek a titkárságra, onnan hívták a szüleim munkahelyét.

Ha elhívtak a barátnőmhöz, az ő vezetékesükről hívtam a szüleim munkahelyét, hogy maradhatok-e.

Ha valami konkrét helyre akartunk menni, de későn értem volna haza, ott volt a telefonfülke.

Ha meg hazaértem volna a szülők előtt, nem kértem engedélyt, hanem utólag mondtam, hogy suli után elugrottam ide.

Ami a suliban történt azt elmondtam otthon, amikor hazaértek. Ugyanakkor engedélyt kértem arra, ami nem spontán ötlet volt, hanem előre megbeszéltük.

Kiránduláson meg voltak vezetékes telefonok, azokrol felhívhattuk a szülőket, hogy élünk.

Amúgy mivel megválaszoltam a kérdést, egy kicsit offolnék. Szerintem jó, hogy bejöttek a mobiltelefonok.

Sokan panaszkodnak arra, hogy mennyire megváltozott a kommunikació, de én ennek látom az előnyét is.

Most mivel a fontosabb dolgokat megüzenheted a barátoknak, rokonoknak, egy gombnyomással akár több száz emberrel tudathatsz bármit, nincs szükség a hosszabb csevegésekre és ez ki is kopik lassan. A beszélgetések java már konkrétan valamiről szól, nem pedig egy általános csevegés.

Régen ez nem így volt, a legapróbb dolgok is új információnak szamítottak a beszélgetés során és ez néha nekem zavaró volt.

Mivel a szüleim faluról mentek városba, heti pár alkalommal volt kötelező csevegés a rokonokkal vezetékesen és néha ez nekem inkább volt unalmas, mint szórakoztató.

Általános iskola alsóban velem nem történt semmi extra, iskolába mentem, játszottam, stb. Képzeld el, amikor felhív csütörtökön a rokon, akivel hétfőn beszéltél, hogy meséld el mi újság van. Elmondod azokat amiket fentebb leírtam, majd kér, hogy mesélj még. Mit meséljek? Tényleg ennyiből állt az elmúlt 3 nap, ennél izgalmasabb dolgokat nem lehet elmesélni.

Szóval amikor heti pár alkalommal tartani kellett egy 5 perces monológot a semmiről, az nem volt épp előnyös.