Hogyan legyek nyitottabb, barátságosabb (ha utálom magam. )?

Amióta az eszemet tudom zárkózott vagyok. Kisgyerek koromban nagyon félénk voltam a közösségekben, sőt még gimiben is, bár már közel sem annyira. Kevés barátom van, de ők sem olyanok, akikkel minden nap tartanám a kapcsolatot. Bár az egyetemi éveim alatt sikerült egy adag önbizalmat szereznem mert magamra voltam utalva, mindent magamnak kellett elintéznem és sokkal talpraesettebb lettem. Nem is ezzel van a gond, hanem azzal, hogy nehezen tudok emberi kapcsolatokat kialakítani. Mindig azt gondolom, hogy biztos nem érdeklem őket, nem vagyok elég érdekes, túl komoly vagyok, akivel nem lehet jól el lenni. És el is hiszem, hogy ilyen vagyok, és utálom magam emiatt. A külsőmmel nincs semmi bajom, a kevés önbizalmam oka a belsőm. Lehet azért van így, mert sokat régen sokat bántottak a félénkségem miatt? Egyszerűen már nem hiszem el, hogy boldoggá tudnék tenni egy embert, nem tudom elég lennék-e neki. Viszont nagyon elegem van már az önsajnálatból is. Nem számítok nagy változásra, de valamit kéne tennem magamért, mert így elég nehezek a mindennapok. Boldogtalan vagyok.:/

Tudnátok valami jó tanácsot adni?

23L