Milyennek látják a kívülállók a zárkózott embereket?

Én is zárkózott vagyok. Szerintem 90%-a az embereknek unalmasnak tartanak minket, főleg, hogy felszínes és színészkedéssel teli világban élünk.

Sajnos én elég zárkózott vagyok. Még az ismerőseimmel, "barátaimmal" is csak nehezen tudok beszélgetni. Azt pedig szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki előtt megnyíljak és teljes mértékben megbízzak benne. Nagyon jó lenne, ha nem kéne szoronganom az osztálytársaim között, hogy őszintén beszélhetnék velük. Sokszor úgy érzem, hogy bunkónak vagy beképzeltnek, önelégültnek tartanak a körülöttem lévők. Én nem tartom magam ilyennek, de el tudom képzelni, hogy valakinek ez jön le a viselkedésemből. Mindenkivel próbálok kedves, segítőkész, érdeklődő lenni, próbálok viccelődni, beszélgetést kezdeményezni velük. Sokszor viszont megijedek, félek, nem tudom, hogy mit kéne mondanom ezért szűkszavú vagyok vagy csak mosolygok zavaromban. Ilyenkor legszívesebben eltűnnék, nagyon kényelmetlenül érzem magam. Közben azon gondolkozok, hogy most mit szólhat a másik. Tehát előfordul, hogy ezt úgy értelmezik, hogy én nem akarok róluk tudomást venni, nem érdekelnek, nem szimpatikusak, meg egyéb nem túl jó gondolatok fordulnak meg a fejükben.