Miért érzem ezt?
Régebben 3 év depit húztam le egyedül némán és meg volt már tervezve a halál is...
Viszont már 1 éve van kapcsolatom és hiába vagyok boldog vele meg minden hatalmas nagy lelki űrt érzek magamban éjszaka nem tudok aludni a gondolatoktól naponta meg elszomorítanak.. :/ persze lepleznem kell előtte is mert ha látja a rosszkedvem akkor ő is olyn lesz de nem értem hogy miért érzek akkora nagy űrt hogy nem vagyok fontos nem kellek senkinek és semmire sem vagyok jó szimpla üresség de nem tudom teljesen körül írni :S nem vagyok boldog a életemmel :S
16/L
válasza: válasza:Igazából semmilyen okot nem írtál le,nem írtad le,hogy milyen rossz dolgok történtek veled,szóval nem tudom,hogy mi a problémád,így a kérdésedre sem tudom a választ.Az semmiféleképp sem normális,ha 16 évesen ennyire a padlón vagy,persze megértelek,mert 16 évesen én is voltam így,de sokkal rövidebb ideig.Aztán 17 évesen kerültem abba a szakaszba,mint te,és ez még most is zajlik,csak most megvan az okom rá(az igazi ok,amiért én tényleg annak merem most mondani magam).
De azt tudom,hogy hogyan tudsz elszámolni a problémáiddal,és az eddigi életeddel!
A tanácsom:
Gondold át,hogy mik a problémáid,és ha akarod,írd le ide vagy privátba!Ha nem szeretnéd,akkor nyilván nem kell,senki sem kényszerít rá.Aztán,miután leírtad,gondold át,hogy melyik probléma megoldása okozza a legnagyobb nehézséget,vagy mi az az emlék,ami a legrosszabb!Mi az az emlék,amivel nem tudsz elszámolni?
Elfelejteni semmit sem fogsz,mert nem lehet,úgyhogy ne is próbáld meg!Azt javaslom,hogy gondold át ténylegesen,hogy akkorák-e a problémáid,mint amekkorának gondolod őket.PERSZE NEM BECSÜLÖM ALÁ a problémáidat,mert tudom,hogy MINDENKINEK A SAJÁT PROBLÉMÁJA TŰNIK A LEGNAGYOBBNAK!
A saját helyzetedben most te vagy benne,én csak kívülállóként tudok reagálni,az érzelmi állapotodba,és az ok-okozati összefüggésekbe a problémák leírása nélkül nem látok bele.
Most 18 vagyok,és nehéz időszakom van.Remélem megoldódik!Ahogy neked is kívánok hasonlókat!
Hát ha a múltat nézük elégé sötét volt vagyis annak tekintek mert mindenből csak a rossz jött le.
Úgy kezdtem a 8dikat hogy egy nyár alatt minden osztály társam megváltozott lenéző lett és bunkók..
egy éven keresztül engem járatak le mindenben amivel csak tudtak velem toltak ki mindíg és év végén mikor minden fontos lett a ballagás idejéről sem szólta kígy nem volt 8dikos ballagásom aztán jött a negatív nyár a összes barátom felbontotta a barátságunk nem tudom miért senki semmit nem mondott csak lelépett..
9dikben szép kis osztállyal kezdtem volt benne volt oszt társ és volt barát is és már a első héten elbasztak mindent már rögtön lenéztek akkor kezdtem játékba ölni a egyedül létet meg mindent sok játék ismerőst szereztem de azok közül is páran kapcsolatba kerültek a volt barátaimmal jelenleg is csak pár van.
Akivel 1 éve járok azt egy játékból ismertem meg bevalottam neki a érzéseim 1 hónap után mert amilyen negatív voltam mindig csak szidtam káromkodtam a sok bajom miatt de ő ennek ellenére meg csak közeledett felém a makacssága miatt.
Végül taliztunk mivel a közelemben volt és személyiség miatt megkedveltem akkor a külső nem volt fontos mostanság már a külsője is megtetszett de nem tudom vele sem vagyok teljesen boldog a első 4 hónapban megadta azt amivel kitöltöttem a ürességet sok nevetés egy percre sem hagyott egyedül mert tudta hogy megint elgondolkodnék.. :/
A utóbbi 2 hónapban meg elégé rosszul éreztem magam mivel megint elő került pár régi barát aki kezdik megint a hülyülést velem... viszont a sötét rossz gondolatok is gyültek nem is tudom hányszor sírtam magam álomba vagy mentem el duzzogni :/ mostanság is van hogy 2 naponta annyira mélyre megyek hogy félre vonulok sírni nem tudom miért de ha kiadom pár napig jobb :/
Viszont előző héten meg sajnos épp akkor jött meg barátom mikor ez volt és én általában vagy a sarokban vagy a asztalom alat sírok bezárt ajtóval csak neki adtam a másik kulcsom aki be is jött hozzám nem egy izmos alkat fel se bírt emelni eddig de most valahogy kivett a asztal alól és a ölébe fektetett én meg tele sírtam a mellkasát/vállát 2 óra alatt ienkor persze mondogatta a jó és szép szavakat de nem találtam megnyugvást :/ 2 óra után aludtam el a sírásban és mire felkeltem késő este volt és vörösre sírta ő is a arcát amég aludtam gondolom ő vele is beszéltek ismerőseim csak ő tudja is mien a érzéseim :/ és ezért is tartana szinten de mostanság ő sem tudja kitölteni a ürességet :S túl rossz volt ez a 3 év :/
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!