Hogyan tudnám sürgősen levetni a legnagyobb gátlásaimat? Ma gólyabál!

Egy nagyon zárkózott lány vagyok, sokat vagyok egyedül, és egy idő után igénylem is a magányt. Nagyon nehezen nyílok meg másoknak, ami kicsit hátrány az ismerkedés terén, de eddig nem is igazán zavart, hogy ilyen vagyok. De ami még rosszabb, hogy végtelenül szégyenlős vagyok, enni nem merek mások előtt, vagy felmondani egy verset, nagyobb dolgokról nem is beszélve.

Idén kezdtem a középiskolát, és az egyik legnagyobb félelmem az volt, hogy megaláznak engem. A gólyatábortól szabályosan rettegtem, és mikor választani kellett embereket bizonyos feladatokhoz, a lehető legkisebbe próbáltam összemenni, mert ha nekem emberek között kell szerepelnem, végem van. Szerencsére megúsztam feltűnés nélkül, kaptam egy elismerő oklevelet, miszerint én vagyok a legszerényebb gólya. Miután hazamentem, megnyugodtam, hogy vége van, nem kell már miért aggódnom, nem fognak megalázni nyilvánosan.

De ugyan nem számoltam azzal, hogy itt lesz a gólyabál. Ma este kezdődik, és egyelőre annyit tudunk, hogy azokat a táncokat kell eltáncolni, amiket a táborban, illetve lesznek ugyanilyen egyéni feladatok, és mivel elég sokan ismernek, nagyon kicsi az esélye annak, hogy megint megúszom, bár én lennék a legboldogabb a világon, ha ez így történne. Csak a táborban úgy voltam vele, hogy rendben, megcsinálom, úgyse fog erre emlékezni senki, magunk között vagyunk és alig ismernek még, de most az egész gimnázium + külsősök, tehát vadidegen emberek előtt kell megtennem ezeket, és ami a legrosszabb, hogy az a fiú is végignézi majd, akit szeretek.

Tehát a kérdésem az, hogy szerintetek milyen gondolatokkal vagy módszerrel tudnám lenyugtatni magamat? Az alkoholos meg egyéb vicceket, ha lehet mellőzük. Nem bírom, egész nap görcsben állt a gyomrom és a sírás kerülgetett, amikor hallgattam a felsőbb éveseket, hogy nekik miket kellett csinálniuk. Nagyon nem akarom, de muszáj elmennem rá. Tudom, hogy nagyon rá fogok görcsölni, ennél jobban még semmitől sem féltem. Könyörgöm, segítsetek, lassan indulnom kell!