Ha nekem nincs és nem akarok gyereket lány létemre akkor miért piszkálnak mégis mindig ezzel?

Csak faluban az egyszerű emberek jönnek mindig ezzel.

Költözz el, be a városba, és senkit a világon nem fog érdekelni, hogy nincs gyereked.

Tanulj tovább helyette, építs karriert, élj értelmes gyereket - nem vagy tenyészállat, hogy csak arra legyél jó, hogy minél többet kölykezzél.

Nekem van olyan lánybarátom, aki nem szereti a gyerekeket és nem is igazán tudja elviselni őket, amíg nem érnek el egy bizonyos kort, szóval nem is akar gyereket. Nem vagy egyedül, de őt éppenséggel emiatt egyáltalán nem zaklatják. Nem is híreszteli, ha pedig egy csávóval (akire szerintem ez egyedül tartozik rajta kívül) odáig jutnak, hogy majd ilyenekről is beszélnek, akkor ráér majd ezzel foglalkozni. Nem ez tölti ki az életét, és nem is akarná.

Szerintem nincs abban semmi, hogy nem érzed magad anyaszerepnek készre, vagy nem is akarsz az lenni. Nincs ezzel szerintem semmi baj, és amúgy is vannak olyan anyák, akik meg lekölykedzenek, de nevelni meg nem nevelik a gyerekeiket, csak hagyják, hogy felnőjenek és voálá: kész a lumpenproletár, aminek így kb. nincs is értelme.

Na látom nagyon offtopic lett a téma, a lényeg, hogy azért "zaklatnak" ezzel, mert te megteheted, hogy szülj és önként mondasz le erről a jogodról, és mivel egy patriarchális társadalomban élünk, az rögzült az emberekbe (legalábbis a hangosakba), hogy a nőnek szülni KELL, egy férfinak pedig minden nőt "megcsinálni".

Egy matriarchális társadalomban -például a foltos hiénáknál- olyan nő uralom van, hogy az csuda. A legalacsonyabb rangú nőstény szintjét sem éri el a hierarchiában a legmagasabb szintű hím egyedé, és a nőstények nagyobb testtömeggel és nemi szervvel is rendelkeznek, mint a hímek, szóval ők majd eldöntik, hogy mikor akarnak újraszülni. A hímek kb. a megtermékenyítésben játszanak szerepet és megehetik a maradékot a kölykök után.

Amúgy a homoszexuálisoknak lehet gyereke, például béranya mesterséges megtermékenyítéssel, vagy örökbefogadás, vagy ha leszbikusak, akkor lehet megtudják ismerőssel is oldani a dolgot, mindegy ennek vannak módjai. És akkor is lehet, ha az illető enged a társadalmi elvárásoknak, gyereket csinál, majd a kapuzárási pánikkal együtt rájön, hogy ő homoszexuális és vagy szeretőt tart titkon, vagy kilép a családi életből, amit addig épített. Szintén nem jó végkifejlet a gyerekek szempontjából, és emiatt nincs a melegeknek általában gyerek, meg mert ők sem akarnak nagyon. Ennek fényében szerintem el lehet dönteni, hogy a homoszexuális embereknél melyik forgatókönyv elítélendőbb.

Azért kérlek, mert a gyerekkérdésben nálunk a nőé a döntés.

És akié a döntés, azé a felelősség is.

Nnomost az ember alapjáraton azt feltételezi, hogy mindenki szeretne utódot létrehozni. A nő is. Mert az egy teljesen normális dolog. A világ, az élet rendje. Így aztán az a nő, aki egyáltalán nem akar gyereket, az ezt az alapvető rendet rúgja föl. Ez pedig ütközik az átlagember "programjával". Hát naná, hogy rosszalják.

A homoszexuálisokat is rosszallják, de azoknak elnézik a gyermektelenséget, mert hát azért a gyerekeket mindenki óvja. Szóval egy olyan nagyon letaksált csoport kezében nem szívesen látna babát.

Nekem sincs, és nem is akarok. De engem szerencsére senki sem piszkál vele.

Mindenki maga dönt az életéről.

29/N

Hany eves vagy?

Amugy ha meg fiatal vagy akkor nyilvan nem akarsz, ez meg boven valtozhat kesobb. Ismerek par olyan csajt, aki huszoneves koraban el sem tudta kepzelni hogy anya legyen, aztan harminc folott mindent megtettek hogy teherbe essenek.

Mert az emberek nem akarják elfogadni, hogy valaki nem szeretne a nyájjal tartani...ennyi és nem több :)

Én sem akarok és minden nő aki megismer felteszi a kérdést, hogy gyerek, férj van-e....látja a fejem, hogy úúúristen dehogy van...akkor azt hiszi azt az arcot biztos nem jól látta, biztos félreértelmezte és felteszi a következő kérdést....de azért szeretnél? Nem, nem, nem. Na akkor kell elmagyaráznom, hogy egyszerűen nálam az élet nem ennyiről szól és akkor jön a rosszallás vagy a totál döbbenet, hogy hogy lehet így gondolkodni.

Az en felesegem sem akart soha gyereket, amikor megismerkedtunk akkor ezt el is mondta en meg elfogadtam. Hidegrazast kapott ha egy kisgyerek a kozelebe kerult, nem birt veluk mit kezdeni, nem birta oket megfogni, beszelni hozzajuk, nem talalta a hangot veluk, volt egy csomo vicces sztori ezzel kapcsolatban :)

Osszehazasodtunk, eltunk, jol elvoltunk, ugy tunt ez igy marad orokre.

Aztan 4 ev hazassag utan becsuszott a gyerek :) Ledobbentunk, nem tudtuk most mi lesz, de az nyilvanvalo volt hogy megolni a sajat kenyelmunk miatt nem fogjuk. A korulmenyek adottak voltak a gyerkevallalashoz, a nejem meg azt mondta hogy megszuli, en majd ugyis szeretni fogom a gyereket helyette is:)

A szules utan viszont minden megvaltozott, egyszeruen beleszeretett, nagyon jo es gondoskodo anya lett belole, a lanyunk most tiz eves, es imadjak egymast. Sot, a tobbi kisgyerek is imadja a felesegemet, a szomszed kislany mindig a nyakaba ugrik ha meglatja es o is nagyon szereti oket....

Ezt teszi az oszton meg a termeszet. Neha szoktunk rola beszelni hogy milyen sivar eletunk lenne most a lanyunk nelkul, es sem tudjuk kepzelni.

Csak ez olyan dolog, amit senkinek sem lehet megmagyarazni, neki is hiaba mondtak volna akkor hogy gyerek nelkul az elet egyszeruen szar. nem hitte volna, nem ertette volna, es ez igy van jol.

Mi sem mondjuk senkinek, aki nem akar gyereket az az o dolga, az o dontese.

Csak sok ember ezt nem latja at mert nem volt a masik oldalon es ezert dobben le ha valaki azt mondja hogy nem akar gyereket. Ez olyan mintha egy vak ember bizonygatna egy latonak hogy o bizony nem akar latni, neki vakon is jo. Persze hogy ledobbennek rajta :)