Komolyan eljuthat egy ember olyan mély szintre, hogy 10 percen át tartva szándékosan neki vezessen egy repülőt egy hegynek 150 emberrel együtt?

"A srácnak ráadásul volt barátnője, pont pár hete rendelt egy autót magának és egyet a párjának... Például ezért sem értem, hogy a család/barátnő miért nem nyilatkozik? "

Jó hát én meg azt olvastam, hogy a szomszédok szerint a menyasszonya egy ideje elköltözött tőle.

Szerintem, ha így volt, hogy szándékosan csinálta és nem allah akbar, akkor ez egy ilyen bekattant, "kellett velem kicseszni nesztek, nem akárki vagyok ám, élj együtt ezzel egész életedben, hogy miattad nyírtam ki magamat meg még 150 embert". Igazából nem értem, hogy mi ezen a meglepő. Van pszichiátriai eset rokonom, meglepődnétek, hogy a ketyós, de látszólag normális emberek miket csinálnák, ha kattan valami a fejükben. Nálunk a negatív csúcs az volt, hogy más bolygóról érkező sugallat hatására próbálta tűzzel megtisztítani az apját az idegenek mérgezésétől. És nem szokott előre szólni. Ha meg be is viszik, kiengedik gond nélkül két-három nap múlva az ilyet, ráaádsul ő már 40 éve ilyen. Ha valaki csak épp elkezdett bekattani, azt nem mindig tudni előre.

De mindenesetre érdekes, hogy előtte épp csak nem esküdözött a Lufthansa, hogy milyen szigorúsággal és rendszerességgel ellenőrizték a csókát és semmi baj nem volt vele, erre meg kiderül, hogy ja már évek óta volt vele gond és ki tudja mikor látta utoljára a szakemberük..

"Nekem ne mond mar hogy valaki nyugodt marad gyilkolas kozben, biztos hogy valamilyen erzelmet kivaltott volna belole.. izgalmat,oromet.. viszont ezek fokoztak volna a legzeset"

A depresszióról biztos nem hallottál még. A depresszió nem rosszkedv meg szomorúság, ahogy azt hiszik az emberek. A depressziós nem érez. Neki az élet üres, és szürke nincs benne semmi. Nem érdekli semmi, nem örül, nem döbben meg, nem azért nem érdekli semmi, mert nem, hanem azért, mert nem KÉPES érdeklődésre. Olyan, mint akitől elvették az érzelmeket. Nem negativitás, nem szomorúság, hanem az üres semmi. Mint valami bénító köd egy nagy üres semmi. A depressziós úgy gondolja, hogy kontrol alatt tart mindent, rendben van a dolog, de szépen eljut odáig, hogy nem akar élni. Nem meghalni akar, csak nem akar élni. Mint ahogy kikapcsolsz egy tévét. Meg akarja szüntetni az üres, jelentéktelen semmit. De ez se vált ki belőle érzést, nem lepődik meg, nem pánikol, hogy úristen meg akarok halni, úristen valami nincs velem rendben, mert egyszerűen nem érez semmi ilyesmit. Csak van, mert van, üresen, értelmetlenül, bénán a sötétségben.

EZ a depresszió, és ezt meg kéne értetni az emberekkel, meg azt is, hogy ne mondják már egy rosszkedvre, hogy depis vagyok meg ilyenek, mert rohadtul nem, de köszönhetjük nekik, hogy az embereknek fingja sincs arról, hogy mi is az a depresszió, meg hogy milyen komoly dolog, úgy vannak vele, hogy csak egy divatos nyavajgás, régen bezzeg, ha szar napunk volt nem mondtunk ilyet. De nekik nem szar napjuk van, mert még csak szarnak se tudnak semmit érezni. Tehát belőle az se vált ki érzelmet, hogy neki kormányoz egy repülőt a sziklafalnak. Mert nem TUD kiváltani érzelmet. Képtelen, mert nem érez az illető és nem is érezhet, mert beteg. Remélem érthető.

Ha tudsz angolul keress rá a hyperbole and a half depression posztjaira. A szakemberek szerint is a valaha született legjobb és legteljesebb leírása a depressziónak egy depressziós tollából, akit végül időben összekapart a család és gyógyszeres kezelés alatt áll.

"Nekem ne mond mar hogy valaki nyugodt marad gyilkolas kozben, biztos hogy valamilyen erzelmet kivaltott volna belole.. izgalmat,oromet.. viszont ezek fokoztak volna a legzeset"

A depresszióról biztos nem hallottál még. A depresszió nem rosszkedv meg szomorúság, ahogy azt hiszik az emberek. A depressziós nem érez. Neki az élet üres, és szürke nincs benne semmi. Nem érdekli semmi, nem örül, nem döbben meg, nem azért nem érdekli semmi, mert nem, hanem azért, mert nem KÉPES érdeklődésre. Olyan, mint akitől elvették az érzelmeket. Nem negativitás, nem szomorúság, hanem az üres semmi. Nem csak pozitív érzelmekre nem képes, hanem negatívokra sem, egyszerűen semmilyenekre. Mint valami bénító köd egy nagy üres semmi. A depressziós úgy gondolja, hogy kontrol alatt tart mindent, rendben van a dolog, de szépen eljut odáig, hogy nem akar élni. Nem meghalni akar, csak nem akar élni. Mint ahogy kikapcsolsz egy elviselhetetlen ismétlődő zajt, vagy kimégy egy üres szobából. Meg akarja szüntetni az üres, jelentéktelen semmit. De ez se vált ki belőle érzést, nem lepődik meg, nem pánikol, hogy úristen meg akarok halni, úristen valami nincs velem rendben, mert egyszerűen nem érez semmi ilyesmit. Csak van, mert van, üresen, értelmetlenül, bénán a sötétségben.

EZ a depresszió, és ezt meg kéne értetni az emberekkel, meg azt is, hogy ne mondják már egy rosszkedvre, hogy depis vagyok meg ilyenek, mert rohadtul nem, de köszönhetjük nekik, hogy az embereknek fingja sincs arról, hogy mi is az a depresszió, meg hogy milyen komoly dolog, úgy vannak vele, hogy csak egy divatos nyavajgás, régen bezzeg, ha szar napunk volt nem mondtunk ilyet.

De nekik nem szar napjuk van, mert még csak szarnak se tudnak semmit érezni. Tehát belőle az se vált ki érzelmet, hogy neki kormányoz egy repülőt a sziklafalnak. Mert nem TUD kiváltani érzelmet. Képtelen, mert nem érez az illető és nem is érezhet, mert beteg. Remélem érthető.

Ha tudsz angolul keress rá a hyperbole and a half depression posztjaira. A szakemberek szerint is a valaha született legjobb és legteljesebb leírása a depressziónak egy depressziós tollából, akit végül időben összekapart a család és gyógyszeres kezelés alatt áll.

Istenem annyira siralmas ez a sok találgatás meg összeesküvés elmélet...

Ez már nem kérdés, hanem tény. Nekivezette a hegynek. Előre megfontolva tette ezt. A terroristák sem azért híresek mert ideges típusok. Nézzétek ott volt most az a párizsi merénylet, ott se hinném hogy túlidegeskedtek a dolgot. Itt most annyi a történet, hogy repülőn törtét, ami ritka, ám nagyon sok az ilyen hajlamú ember csak őket kezelik, vagy olyan helyzetben ölik meg magukat ahol nem visz magával 149 embert.

#17

A felelősség nem korral jár.

Lubitzal sem a kora miatt volt baj...