Mennyire vagytok közvetlenek valakivel, akit nemrég óta ismertek?

Ugyanannyira, mint bárki mással.

Egyetlen bizalmas barátnőm van, mindig csak egy volt, vele megbeszélem a dolgaimat, mással nem, még anyámnak, testvéreimnek sem mondok el mindent. Aki kívül van a körön, azzal közvetlen vagyok, beszélgetek, de egy bizonyos ponton túl mélységekbe nem megyek bele, teljesen mindegy, hogy két hónapja vagy 15 éve ismerem. Ilyen a természetem.

Régebben nem mondtam el soha senkinek se semmit a problémáimat stb. Most már elmondom, mert így sokkal könnyebb cipelni a terheket. Nem kell, hogy segítsenek megoldani, elég ha elmondom. Persze csak akkor, ha szóba jön és jól ismerem az illetőt.

Régen azt tartottam erősnek, aki nem mondja el a problémáit és személyes dolgait. Most inkább azt aki elmondja, mert felmeri vállalni, hogy vannak hibái, hogy neki sem tökéletes az élete stb.