Miért van az, hogy az emberek többsége azt mondja, hogy a külső nem számít, de ha külsőre nem tetszik valaki, akkor nem is kíváncsiak a belsőjére? (természetesen a belső tulajdonságaira, nem a belső szerveireXD)

Aki ezt mondja, hazudik. Számít a külső, hisz azt látod meg először, ha semmi nem tetszik benne, halott az ügy.

ha tényleg olyan borzasztó ronda vagy... Hát, kellemetlen, de ha belegondolsz, csomó hollywqood-i sztár is egyedülálló, pedig azok aztán nem rondák.

A "csúnya" embereknek akkor lehet nyert ügye, ha hamarabb ismerik meg a belső értékeit, s ez alapján alakul ki először érdeklődés, vonzalom, barátság, s esetleg ez átcsap szeretetbe, szerelembe, amikor már a szépség nem mérvadó.

De ez általában idősebb korban következik be, mondjuk 35-40 fölött, amikorra az ember felfogja, hogy a szépség mit sem ér belső értékek nélkül.

A fiatalság nagy hangsúlyt helyez a külsőre, a referencia csoport értékítéletére, mit mondanának a többiek, ha ilyen előnytelen külsejű valakivel látnának?

De vannak egyedi esetek, pl csúnya fiú szép lánnyal, ritkábban szép fiú csúnya lánnyal. A szerelem meg köztudottan vak, De jobb sansza van a szépeknek -sajnos.

Kit is tartunk szépnek? Az emberi faj emberi jegyekkel elhalmozott képviselőit. Egy menyétarcú emberről a sunyiság jut eszünkbe, és csúnyának tartjuk. Tehát az a szép, aki emberi. A párválasztás alapvetően a szaporodást segíti elő, és ha csak tehetjük, a fent említett szempontok alapján fogunk gyerekeinknek apát, vagy anyát választani.

Evolúciós okokból fontos tehát a szépség.