Félek egyedül otthon! Mit tegyek?

Kérlek, ne nevessetek ki ezért!

Nem tehetek róla, épp elég kellemetlen nekem!

Az az egészben a nevetséges, hogy 21 éves vagyok, és mikor még fiatalabb voltam, úgy 15-16 éves körül, akkor ilyen probléma nem volt. Inkább nagyon is élveztem, hogy egyedül lehetek.

Most meg, mióta van párom, 3 éve, egyre inkább félek, ha nincs velem, otthon, és egyedül kell lennem. Meg a másik, hogy nem épp egy veszélytelen környéken lakunk, és azóta csak romlott itt a helyzet, egyre több rossz dolog történik errefelé. Egyébként még szüleimmel lakom, és most örülök, hogy ők elmentek kicsit kikapcsolódni, nyaralni, de leginkább arra vágyom, hogy a párom, vagy egy barátnőm legyen velem éjszakánként, mert ijesztő egyedül a házunkban.

Sajnos az nem megoldható, hogy párom most itt legyen, mert dolgozik, barátnőim se érnek rá egyelőre.

Én nem tudom, mi van velem, már egy éjszakától is ki vagyok, most néhány napig így lesz pedig, kivéve a hétvégén. Az a baj, az egészben, hogy még vizsgaidőszakom van, és így nem nagyon van időm kimozdulni se nappal.

És ez a másik, hogy a sok stressz miatt már úgy érzem begolyózom, ha nincs kihez szólni, félek attól is, hogy pánikolok egyedül,-Hozzáteszem, amúgy nem szoktam. De már minden kis nesztől félek miután besötétedik.

Kamaszkoromban meg inkább izgalmasnak, és ,,menő"-nek éltem meg az egyedüllétet.

Mit csináljak, hogy ne legyen most olyan rossz az egyedüllét? Mit tanácsoltok? Kérlek, csak komoly válaszokat, nem kell az ilyen: ,,majd én átmegyek hozzád" stb. Köszi!