Égtél már be osztálytárs előtt? Prezentáció, vagy bármi szitu miatt? Ezt, hogy lehet kezelni?

Nyáron? Nem. :D

Amúgy hogy történt?

Nem ártana a konkrét sztori. Ha már beégtél pár ember előtt, akkor arc és név nélkül már teljesen mindegy hogy még páran megtudjuk :)

Ez a beégek, vagy nem égek be, ez a kezeléstől függ.

Ha jól kezeled az esetet, akkor nem csakhogy nem égsz be, hanem még hős is leszel :D Ez a véglet is lehetséges például. Az ahogy előttem lévő is írta, hogy egyszerűen nem foglalkozol vele, az nem mindig jó, bár abban igaza van, hogy lehet megoldás. Pl nálam is volt már ilyesmi, megkérdezték hogy szűz vagyok e még, és hát nem nagyon foglalkoztam vele, amiből azt a következtetést vonták le, hogy az vagyok. Persze igazuk volt, de elég sokáig basztattak vele... Mennyivel jobb lett volna úgy kezelni a kérdést, hogy mondjuk nonverbálisan (testbeszéd, hanglejtés) azt közvetítem, hogy rohadtul nem, mert minden éjszaka más nővel vagyok, viszont verbálisan meg azt, szóval lényegében azt mondom, ami a valóság, azaz igen. Ezzel hazudni nem hazudok, de mivel a nonverbális és verbális válaszom a kérdésre eltérő, a kettő szöges ellentéte egymásnak, ezért egy bizonytalanság alakul ki bennük, és nem merik sem azt kőbe vésni hogy igen, sem azt hogy nem. :) Baromi olcsó és egyszerű trükk, de hihetetlenül hatásos. A lényeg hogy a nonverbális jeleknek nagyon egyértelműeknek kell lennie.

Eléggé eltértem a témától, nem biztos hogy segít ez a leírás a helyzeteden, ezért jó volna ha megírnád, arra is kitalálok talán valamit ;)

Pontosan így van ahogy mondod. egy színjáték. Valójában az ember élete egy nagy színjáték, mert csak is akkor vagy önmagad, mikor egyedül vagy. Minden embernek, vagy csoportnak másik arcodat mutatod, olyan mintha a személyiséged egyik változata lenne.

Namármost az a baj, hogy neked az a személyiséged került elő, amit még nem nagyon gyakoroltál :) Nem kell azt hinni hogy ez egy borzasztóan nehéz dolog, csak figyelni kell az emberek közti reakciókat. Nálam mondjuk, furcsa módon ez nagyon könnyen megy férfi létemre, mert nem csak a testbeszédet kell figyelni, meg a mondatokat, hanem bele is kell élni magadat adott szituációba, még külső megfigyelőként is, és ez a beleélés adja az érzelmeket, ami alapján nagyon sok információ nyerhető.

De eltértem kicsit a tárgytól :) Olvass el pár könyvet társas viselkedésről. Amiről az előbb beszéltem, hogy színjáték az élet azt most kifejtem. Amikor odamentél a csajokhoz, felvettél egy keretet. Ez volt mondjuk a "véleménykérő-kérdezős" keret. Tehát akkor abban a pillanatban a te szereped ez volt. Viszont gyenge voltál, és nem tartottad meg ezt a keretet, sikerült nekik kizökkenteni téged, te vetted át az ő keretüket, amit nem szabad hagyni. A kommunikációban is van egy rangsor az emberek között, főleg eltérő nemeknél, ez a dominancia. Aki ezt megszerzi, dominál, az vezeti a szituációt arra amerre akarja. Fogadni merek, hogy volt a 4 lány közül egy aki többet kérdezgetett, esetleg hangosabb volt, vagy tán agresszívebb a többinél. Na ő volt akkor abban a helyzetben a társalgás vezetője, és azzal hogy megjelentél ő azt érezte, hogy el akarod venni tőle a vezető pozíciót, letaszítod a trónról :) Mivel 4en voltak, így nehezebb is átvenni, mert érdekesnek kell lenni, és le kell kötni mind a 4 fő figyelmét. De még nem itt tartunk.

Megnyitottad a csoportot, de rosszul reagáltak. Azért, mert rosszul kezdted. Oda mentél, és rögtön engedélyt kértél tőlük valamihez, tálcán kínáltad nekik az irányítást :) Le merem fogadni, hogy csak hebegtél, habogtál és erősen zavarban voltál. Helyesen úgy nézett volna ki, hogy odamész, egy mosollyal közlöd velük, hogy ők most segíteni fognak neked valamiben.:

„Sziasztok, segítsetek nekem ebben és ebben, mert kell ehhez és ehhez. „ És már kérdezed is amit kell, nem hagyva időt a nemleges válaszra.

Ezt a mondatot valamiféle magabiztossággal kell mondani, hogy már fel se merüljön bennük a kötözködési hajlam, mert ha gyengén mész oda, akkor azonnal elnyomnak, nem tartanak érdemesnek a csoport vezetésére. Erre kitűnő gyakorlat, ha elképzeled, hogy mondjuk tiéd az egész épület, te vagy a legfelsőbb főnök a rendezvényen, tehát ők a TE vendégeid. Ezt gyakorolhatod boltban, iskolában, akárhol. Mindenkit úgy kezelsz mintha te lennél otthon és ők a vendégeid, fejben magad alá rendeled őket ez által. A megnyitáshoz ez bőven elég erőt ad. A beszólások kezelése viszont más. Kérdezett valamit amire nem tudtál válaszolni. Ezt is valószínűleg gyengén oldottad meg, egyszerűen le kellet volna zárni, egy „bocs, de ezt nem tudom”, vagy nem én állítottam össze a kérdést, én sem tudom” válaszokkal. Ez sem túl jó, mert magyarázkodsz, jobb volna ide is valami poénos válasz, esetleg visszakérdezni, de nem tudom a pontos szöveget, hogy példát írjak. A második kérdésük már valószínűleg már csak kötözködés jellegű volt, amit viszont rafinált módon kell kezelni, mivel ők is rafinált módon próbáltak kizárni a csoportból.:

„Hmm, de jól tudsz kérdezni. Kíváncsi vagyok rá, hogy vajon főzni is ilyen jól tudsz-e.” Ezt egy huncut vigyorral mond, és nincs sértődés :)

Ezzel megdicséred, először, aztán viszont finoman próbára is teszed. Ezzel úgymond hárítottál, és a saját fegyverét használtad fel ellene, ugyanis a támadására támadással reagáltál. :) Ugyan ilyen helyzetből még maximum 1 elég, és tuti hogy ő fog zavarban lenni.

Ha meg esetleg továbbra is kötekedne, és már-már bunkóba megy át, akkor meg simán megmondani neki, hogy „jó, akkor a barátnőiddel beszélgetek, rád nem vagyok kíváncsi”, de ezt magabiztosan, határozottan kell neki mondani, és azonnal elkezdeni a beszélgetést másik személlyel a csoportból, hogy ne legyen esélye újabb támadásra. A többi dolog, amit mond, már kezelheted úgy, hogy abszolút nem reagálsz rá, mintha süket lennél beszélsz tovább mással. Ennyi. Talán nehéznek tűnik de hidd el nem az.

Ha valamit nem értesz kérdezz nyugodtan.

Na ez a sok, nem az amit te írtál :)

Igazából pontosan így van. Az emberi kommunikáció lényegében matematika, leírható számokkal, pontosabban változókkal. Minden ember ugyan az a bonyolult egyenlet szerint kommunikál, de az egyenletében más számok vannak, ezért megy valakinek jobban, valakinek kevésbé jobban az ismerkedés, a nehéz helyzetek kezelése, vagy esetleg mások meggyőzése. A beszédet is az emberi elme fejlődése teremtette, az pusztán matematika, de mivel a természet rendje örök és legyőzhetetlen így a beszédre is vonatkoznak az úgynevezett ösztön szintű viselkedés formák, annak ellenére hogy az egész tényleg levezethető volna matematikával.

Ez gyakorlással illetve önfejlesztéssel javítható. Mint minden, ez is begyakorolható próbálkozással, kemény munkával, de sokkal célravezetőbb ha előtte elolvasol néhány szakirodalmat, útmutatót, mások tapasztalatát, hogy bizonyos hibákat ne követhess el. Elvégre az ember szétszedheti és összerakhatja a motorját próbálkozás útján is, vagy pedig előveszi a leírást, elolvassa, tanulmányozza és az alapján csinálja.

Persze a több információ nem jelenti azt, hogy jobban is megy, ennek be is kell épülnie, amit csak gyakorlással lehet elérni. Elméletet megtanulod, majd mész és kipróbálod. Ha minden tudás nélkül vágsz neki, hosszú, és nehéz lesz az út, mindent magadnak kell kitapasztalni, ha segítségedre van valamiféle leírás úgy viszont könnyebb és rövidebb lehet. Egyik esetben lehet hogy 10 bele futsz ugyan abba a hibába, másik esetben lehet hogy csak 2x, mert tudod hogyan ismerd fel.

Mellesleg nálam ez a tudás 1-2 év alatt jött össze nem teljes szándékosan, ugyanis a sokféle érdeklődés kereszteződéséből leszármazik ez a pszichológiai tudás is. Aztán amikor rájöttem, hogy ez után is érdemes olvasgatni, tanulmányozni a témát, már célzottan olvasgattam ilyen jellegű könyveket, cikkeket, fórumokat.

Ha tudnád mi mindenre képes ez a fajta tudás :)

Ha van még valami amiben tudok segítene, akkor várom a leírást, minél részletesebben, hogy a válasz is részletes lehessen. ;)