Nem tudom élvezni az életet, elengedni magam. Tanácsok?

Baratkozz jo fej emberekke, akik oldottak. Elterelik a gondolataidat. Szerintem skk esetben fontos, h kik vesznek korbe.

En par honappal ezelott irtam egy listat, h amikor ingerult vkltam es rossz kedvem volt, az epp miert volt. Ilyenek vlltak a listamon: idojaras, hormonok, fonokom, vagy ez csak egy olyan nap.

Aztanmash kezdtem el latni egg jdo utan a vilagot. A negativ embereket akikkel egyutt kell dolgoznom, ignoralom.

a legjobb ha kimozdulsz a kornyezetedbol es megismerkedsz uj emberekkel.

Ne élvezd az életet, ne engedd el magad! Ne oldódj, ne lazulj, maradj épp annyira gátlásos, amennyire gátlásos vagy! Azt hiszed, hülyéskedek. Pedig ennyi: semmit nem akarsz, önmagad vagy.

Hamar megtörténik a "csoda", észre fogod venni, hogy nem, ez nem az, amit önmagadként tartasz számon. Szó szerint kell vegyük, hogy elengeded magad: a "mostani önmagadat" szélnek ereszted, hogy a valódi önmagad maradjon csak. Magyarán: a szerepeket és egyéb kényszereket mintegy lekapcsolva azzá egyszerűsödsz, aki mindig is voltál. Leginkább a gyerekkor érzete árulja el, hogy sikerült. Nem leszel gyerekes, csak magától értetődő lesz, hogy semmi nem múlhat el a valódi önmagadból, történjen bármi is.

Ezeket persze lehetőleg először magányodban próbáld megejteni, ne sajnálj rá időt, figyelmet, fegyelmet! A belső őszinteség ideje nem a ricsajban jön el. Innen könnyebb elindulni.

Megnyílni mindig kicsit intim. Ha bárki sürget, máris szinte lehetetlen. Ha magadat sürgeted, akkor borítékolható a szerencsétlenkedés. Igazából nincs mitől félni, de erről csak úgy lehet meggyőződni, ha tényleg ledöntöd a falaidat.

Valódi embereket látsz majd előbukkanni a hirtelen vakító fényből. Aztán megszokod, és könnyű lesz. A hibák nem zavarnak már, és képes leszel kívül maradni a téged érintő konfliktusokon is, és józanul szemlélni a helyzeteket, elkülönítve a jellemet a tettektől, a közlendőket a tényektől, és úgy általában a bölcs dolgokat a hiábavalóktól. Nem zavarnak már hiedelmek, nem rángatnak kényszerek. Bármikor megteheted már, hogy nem akarsz semmit. A vágyaid se nőnek a fejedre. Nem ítélsz. Megszabadultál.