Miért nem érzem szegénynek magam, ha az vagyok?

Úgy érzem, megvan mindenem, nem nélkülözök. Bármikor vehetek cipöt, ruhát, ételböl nem kell a legolcsóbbat, hanem ami tetszik. Bármikor mehetek étterembe, szórakozni, Bécsbe egy hétvégére, anélkül, hogy elözöleg félre kéne tennem rá. Azt hittem, ez az átlag életszínvonal.

Viszont itt durván kiosztottak, hogy nincs átlag, csak gazdag van, meg szegény, és hogy merem magam nem szegénynek érezni, mikor ök gazdagabbak, és annak érzik magukat.

Komolyan azért kéne szenvednem, és utálni magam, hogy néhány telhetetlen ne érezze sértve magát?

Ilyenek az emberek?