Ti hogy viselitek ha a szavatokba vágnak?

Én olyan családban nőttem fel, ahol hellyel közzel meghallgatták egymást az emberek. Lehet, hogy néha nem figyeltek oda a másikra, néha kétszer is el kellett mondani a kínomat, de legalább azt mutatták, hogy érdekli őket.

Suliban is előfordult párszor, hogy amikor beszéltem teljesen más témában szólalt fel az ember, akihez pofáztam és oda fordult a másik barátjához. Amikor lett barátom, akkor viszont sorozatosan belebeszélt a mondandómba, ő is meg a szülei is. Most már másik kapcsolatom van, de itt is vagy az van, hogy nem hallgatnak meg, vagy belém fojtják a szót.

Udvariatlanság.

Ennyire nem érdekli őket amit mondani akarok? Már ott tartok, hogy csak akkor beszélek amikor kérdeznek. Ez előtt is csendes voltam, de most már végképp. Ha kérdeznek, és bővebben akarok válaszolni, akkor is a szavamba van vágva. Az lenne a helyes, ha tényleg csak pár szóban válaszolnék?

Akkor az lenne a baj, hogy keveset mondok, nem?

Ha a barátom nem figyel rám, akkor néha duzzogni szoktam, akkor meg leba, hogy miért durcizok már megint...

Az embereknek semmi sem jó?!