Valahol olvastam hogy sokat elmond egy emberről a cipője. Főleg a férfiakról. Mit gondoltok erről lányok?

Aha. Mi van akkor, ha én egy irodában dolgozom, és muszáj - ha nem is magassarkút - egy csinos, nőies kis ballerinacipőt viselnem a szoknya-blúz kombómhoz, és a feltűzött hajamhoz, miközben meg hétvégén én vagyok a legnagyobb hippi? De hétköznap meló után úgy megyek vásárolni, találkákra, mindenhová, mert franc se fog még hatféle ruhát-cipőt bekészíteni reggel, mikor így is mindig elkések.

És ez a példa valós :D

Én is jókat röhögtem némelyik állításon :D

Én meg abszolút hangulatember vagyok, minden nap úgy megyek ki, ahogy a kedvem tartja.

Egyik nap magassarkúban és blézerben, másik nap szakadt farmerben, viseltes tornacsukában. Vagy épp felhúzom a futócipőm, mert miért ne. Túrabakancs plázába?

Simán jöhet. Néha sminkelek, néha nem. Szeretem ízlésesen keverni is a stílusokat, ezernyi különböző stílusú és színű ruhám van.

Néha tiszta a cipőm, néha opálos a portól. Sok a hobbim, drága a szabadidőm, abszolút hangulatfüggő, hogy van-e kedvem a pengetéssel is eltölthető utolsó pillanataimat cipővakerolással tölteni, amikor amúgy is öt perc alatt koszos lesz odakint.

Most már értem, miért hozom mindig zavarba a szomszédokat, ha ilyen kis hülyeségekből képesek messzemenő következtetéseket levonni :D

Aki közelről ismer, ebből pont azt állapítja meg, ami igaz: bulis, élettel teli, pörgős alkat vagyok. Nem végigkínlódom, hanem végigjátszom az életet, ennek tökéletes kelléke az "éppen olyan, amilyen" stílus.