Beteges dolog, ha valaki az ismerősét időnként különösebb indok nélkül elkeseredett módon próbálja elérni?

Nem igazán értem, ha egy jó ismerősről van szó, akkor felveszed neki a telefont nem? Az nem túl normális dolog amúgy, ha valaki ezerszer felhív egy nap.

Nem mindegy, hogy ki az illető.Ha családtag, akkor semmi gond ezzel.Az attól is függ, hogy az illető mennyit tartozkodik pl. otthon.Lehet, hogy személyesen nem tudják megbeszélni a napi történéseket, csak a rohanás van.Ezért nem kell embereket elítélni, vagy megbélyegezni.Én ismerek olyan szerelmeseket, akik még éjszaka se hagyják egymást aludni.Az üzenetek jönnek mennek.Telefonnal alszanak.Reggel meg nem bír felkelni és teljesíteni a munkahelyén.Ez a fajtája az üzenetváltásnak szerintem önző és eléggé etikátlan a családdal szemben.Idegenek a családi életet megrontják azzal, hogy nem tudsz a gyerekeddel kicsit sem elbeszélgetni, mert mindig a telefonján csetel.Ha valaki kívülálló, akkor azt soha nem fogja megérteni miért .Csak találgatni lehet.Én általában kétszer keresek valakit , ha nem veszi fel a telefont elsőre.Majd üzenetet hagyok neki, hogy mi van vele, jelentkezzen amint tud.Szerintem nem beteges a mai rohanó világban.Akit ez zavar, az tegyen lépéseket, vagy szóljon az illetőnek, hogy ne keresse olyan sokszor.Vagy várjon türelmesen amíg visszahivja.Viszont az a helyzet sem elfogadott, hogy valaki egész nap kikapcsolja a telefonján a hangot és süketet játszik, nem elérhető.

Nem beteges, de egy idő után zavaró lehet a másiknak. Azt jelenti, hogy nagyon erős anya- és szerethiány van annak, aki elkeseredetten keresi folyton a másikat.

Fura. És kissé tahóság is, mert hagyd már meg a másiknak a jogot, hogy akkor beszéljen veled, ha neki is van kedve/ideje, nem kell rámászni senkire, pláne nem ok nélkül.