Ti mennyire vagytok szociálisan érzékenyek?

Én is hasonlóan gondolkodtam a szegénység kérdésről, amíg ki nem mentem délkelet-ázsiába.

Ugyanis ott olyan emberek vannak, akik olyan szegény családba születtek, hogy iskolába sem volt pénzük járni, ezáltal esélyük sem volt tudást és rendes munkát szerezni...így annyi maradt nekik, hogy kicsi összegért takarítanak, kéregetnek, de ez nem elég arra, hogy lakást béreljenek, vagy elegendő ételt szerezzenek.

Természetesen Magyarországon más a helyzet, igaz, nagyon sokan tényleg tehetnének magukért, ha igazán akarnának de ezt látva azért mindig elgondolkodom, nincs-e valami olyan annak az adott szegény/hajéktalan ember életében, ami miatt oda jutott, amiről én nem tudok.

Hát nálad egész biztosan sokkal érzékenyebb vagyok. És nem, én sem adok pénzt minden szembe jövő kéregetőnek, mert azt gondolom, nem az én dolgom, hogy rendbe rakjam az életüket, és akkor az ehhez kapcsolódó maffiát most hagyjuk is.

De a hozzád hasonló burokban nevelkedett pökhendiektől rosszul vagyok. Programozóként dolgozol az egyetem mellett? Nahát, le a kalappal! Tényleg hatalmas erőfeszítés lehetett olyan genetikai állománnyal születni, amely lehetővé tette jelen szellemi képességeidet. Az is biztos egyedül a te érdemed, hogy egyáltalán eljutottál az egyetemi felvételiig. Feltételezem, soha egyik szülőd sem adott mintát a tanulás és a kultúra jelentőségét illetően, soha nem támogatták anyagilag és lelkileg az iskolai előmeneteledet, és soha semmit nem tettek a sikeredért.

Vagy ellenkezőleg? Ez esetben inkább hallgass, nem mindenki indul abból a közegből, amiből te, és megfelelő hátország nélkül sokszor nemcsak nehéz, de lehetetlen a boldogulás.

Ha legközelebb elrágcsálsz valami prémiumkategóriás hamit, azért majd jusson eszedbe, ki mindenkit illene még megkínálni belőle.

Én nagyon érzékeny vagyok. Már gyerekként is az voltam. Nem véletlenül lettem szociális munkás. Szerintem pocsék világban élünk, aminek fő oka az önzőség, illetve a nem törődés. Tovább megyek az utcán fekvő mellett, kit érdekel, hogy valakinek az anyja pont most kap szívrohamot.. A szomszéd veri a gyerekét, de kit érdekel, ő bajuk.

Kis empátia nem ártana. Nem azt mondom, hogy mindenki aki szembe jön segíteni kell, mert az lehetetlen, ilyenkor maga a segítő fog kikészülni, de legalább ne rúgjon bele az ember a másikba..

Én eléggé. Mindig adok pénzt vagy kaját vagy tisztálkodási eszközt a hajléktalanoknak, utálom a rasszistákat meg a homofóbokat, ha egy gyereket ráncigál az anyja az utcán, rászólok stb.

Te egy privilégiumos kis köcsögnek tűnsz, úgy őszintén szólva :D