Fontos-e, hogy meg tudjunk másoknak bocsátani?

Ha megérted a másik motivációját amiért olyan helyzetbe hozott, hogy meg kell neki bocsájtanod akkor már jó nyomon jársz.

Nem kell elfogadnod az ő értékrendjét csak tudomásul venni hogy van ilyen is és továbblépni rajta.

Erre nincs egy általános recept, emberfüggő. A legtöbb tan szerint, jó dolog és sok ember is ezt mondja.

Azért lássuk be, ha valaki brutálisan meggyilkolná valaki az egyik szerettünk, egyikünk sem bocsájtana meg teljesen.

Fontos dolog a megbocsátás, de nyilván sok dologtól függ, hogy megy-e, vagy sem. Függ attól, hogy mi történt, pl. csak ráléptek a lábamra véletlenül a buszon, vagy a férjem megerőszakolta a lányomat.

Bizonyos helyzetekben egy közeli hozzátartozónak nehezebb ugyanazt megbocsátani, mint egy idegennek, mert érzékenyebben érint.

Valóban segít, ha megérted a másik motivációját, de az is számít, hogy a másik megbánta-e a tettét, és kísérletet tett-e arra, hogy jóvátegye, enyhítse a bajt.

A harag viszont téged mérgez, egészségileg is káros, ráadásul a figyelmedet a múltra pontosabban a sérelem érzésére, ami egy tök negatív emlék összpontosítja, és ez kizárja azt, hogy a jelenben minél jobban boldog pillanatokat élj meg. Magyarán boldogtalanná tesz téged, és könnyen lehet, hogy magadnak többet ártasz vele, mint a másiknak. De ha a másikat konkrétan bünteted is vele, de magadat is, akkor mit nyersz vele?