Normális, hogy megakarom választani, hogy ki legyek? Ez megy már 13 éves korom óta.16/L
válasza:
válasza:Első! Ez nem igaz. Mindenki ugyanazt a sablont várja. Ha kilógsz, akkor különc vagy és kinéznek.
Úgyhogy ha amúgy magadat adnád, akkor is meg kell játszanod magad a felnőttek világában. Szerintem vedd fel azt a szerepet, amit mindenki szeret és sokra viszed majd...
válasza:"Mindenki ugyanazt a sablont várja."
Elég rossz embereket ismerhetsz.
válasza: válasza:Elég rossz emberek vannak. Szerencsés vagy, ha te ezt nem látod :D
Amúgy ez a társadalmi elvárás. Mindig legyél mosolygós, jókedvű, kedves, bátor, határozott és magabiztos. Ez az alap. Aztán ezen felül vannak az egyebek.
Akkor viszont pont magad ellen hívod ki a sorsodat, nehezebb lesz így az életed, pedig az átlagos embereknek se könnyű. De semmi baj, te legalább élvezni fogod. :D
Az a baj, hogy mikor megpróbálok kedves, jó fej lenni, mindig rájövök, hogy felesleges, és ahogy próbálom visszafogni magam, attól egész nap szar a kedvem. Néha elég bunkó vagyok, de utálom bántani az embereket, és nagyon félek a véleményüktől. Aztán még az is, hogy még a hangomat is alig merem felemelni, de néha kegyetlenül betudok szólni az embereknek, ha felidegesítenek. Tele vagyok ilyen ellentétekkel. Valaki vagy azt hiszi, hogy nagyképű vagyok, valaki meg azt, hogy csendes, és félős. De hát csak nem lehetek egyszerre a kettő. Közben meg igazából mindenki leszar, aztán arra jutok, hogy csak egy nyomorék vagyok, élet nélkül. És, hogy ne érezzem ezt úgy bújok a szerepekre.
Vagy nem is tudom, olyan zavaros.
válasza:De látom, csak leszarom őket. És leszarom azt is, mit várnak el az emberek, már ha elvárnak egyáltalán valamit. Mindig magamat adtam, ezután se lesz másképp. És rühellem azokat, akik olyannak akarnak látszani, amilyenek valójában soha nem voltak.
De nekem 8.
Hát engem rühellj, most így nem igazán zavar.
Amúgy, ha mindenki elhagyna, mert önmagamat adom, azt nem bírnám ki, szánalmas, de szükségem van arra, hogy megjátszam magam.
válasza:"ha mindenki elhagyna, mert önmagamat adom, azt nem bírnám ki"
Ez a lényeg szerintem, ezt kéne legyőznöd. Abba tévedsz, hogy nem veszed észre, hogy a szerepeid is te vagy! Attól még, hogy megjátszásból szólsz be valakinek, még ugyanúgy megtetted. A tetteid határoznak meg. Senki sem azért bunkó, csendes, okos, kedves, vagy nagyszájú, mert ő így született. Nem azért olyan, mert valami ellenállhatatlan belső késztetése van, hogy olyan legyen. Mindenki választ magának egy utat. Mindenkit a választásai határoznak meg.
Az a baj veled, hogy egyrészt, nem tudod mit válassz, másrészt félsz választani. Félsz ilyen lenni, félsz olyan lenni. Félsz semmilyen se lenni. Elárulok valamit, olyan ember sincsen, hogy átlagos. Mindenkibe van valami átlagtól eltérő. Az unalmasnak nevezett ember is csak egy valamit csinál, és máris nem unalmas.
Ne aggódj, ez a te korodban még normális szerintem. Járj sokat társaságba, próbálgasd milyen szerepekbe érzed legtermészetesebben magad. Illeszd az alkalomhoz, de mindegyiken finomíts kicsit, ne legyél kicsapongó. És fektess le bizonyos értékeket, meg követelményeket. Mi az amit biztos el akarsz érni? Mi az, ami biztos nem akarsz lenni? Ezek mentén aztán lassan lehiggadsz majd. Persze sokat segítene, ha értelmes dolgokkal kötnéd le magad. Bármi hasznos hobbi, sport, nagyban segít, hogy ne filózz ilyeneket egész nap.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!