Hogy érezted ma magad?

Mai napom eddig: aggódás, izgulás, némi öröm hogy végre kezdek kigyógyulni a megfázásból (ma van az első napom, hogy nem szédülök. Juhúúú ! :D ), további izgulás, hogy hogy fogok így átmenni nyelvvizsgán, saját magam nyugtatgatása, egy adag bűntudat, hogy ma még semmit nem tanultam. De mindjárt előveszem a könyvet és tanulok :D

Próbáltam zenét keresni, amire lehet futni, de nem találtam semi jót, csak elfáradtam a keresésben. De jó pont, hogy próbálkoztam.

Most éppen azért lógok neten, hogy felvidítsam magam, mert mikor nem haladok semmivel, attól mindig úgy érzem, hogy egy rakás szerencsétlenség vagyok, aki magától semmire nem képes. De a felvidulás sikerült, úgyhogy most jó kedvem van :)

(És amint elkezdek tanulni, szenvedni fogok. Ilyenkor aktívan irigykedek azokra, akik élvezik a tanulást. De legalább érzelemteli a napom. Juhú? :D )

Meddig tartanak az érzelmek: minden rossz érzésnek szokása hosszan rajtam ragadni, ilyenkor keresek valamit, ami felvidít. Általában többet is, mert a rossz hangulat nagyon makacs.

Mikor sikerül magma felvidítani, olyankor kb. fél napig tart a rosszkedv. Mikor nem sikerül, akkor napokig benne maradok.

A jókedv bezzeg hajlamos elillanni, ha hagyom hogy valami elvegye a kedvem.

De a fene akar rosszkedvű lenni, inkább küzdök ellene :D

Segítés másokon: ez bonyolult kérdés. Mikor barátoknak segítek, az boldoggá tesz. Ismeretleneknek ha sikerül hasznosnak lennem, annak örülök. De ismeretlenek hajlamosak arra, hogy:

1) Eldöntsék maguknak, hogy én úgy sem érthetem az ő próblémájukat.

2) Arra használnak, hogy kipanaszkodják magukat, de igazából nem akarnak semi megoldást találni.

3) Simán kihasználnak.

Elmúlt pár évben valahogy leszoktam róla, hogy idegeneknek próbáljak segíteni.

Mi tesz boldoggá: hmmmmm………. mikor haladok valamivel? :D

Nemrég valaki megdícsért, hogy jól nézek ki. Az jól esett. A nyáron már kétszer megdícsértek, hogy tehetségem van egy hangszerhez. Az is jól esett. Általában a dícséretek jól esnek :)

Legszomorúbbá: … nemrég végigbőgtem egy temetést.

Bár valószínűleg te úgy értetted a kérdést, hogy mitől lesz annyira rosszkedvem, hogy hetekig magam alatt vagyok, és a konyháig sincs kedvem elvánszorogni, hogy keressek valami ebédet. Ilyen is van, sajnos olyan sok, hogy nincs kedvem felsorolni :)

Pl. mikor semmivel nem haladok, de ezt már említettem. De ez nálam egy gyakori ok. Egyéb okok: beszélni akarok, de nincs kivel, valami nem jön össze, amire nagyon számítottam, valamit nagyon elszúrok, nem történik semmi, próbálkozok valamivel és mégsem jön össze, csinálok valamit, de nem tetszik az eredmény, tervezek valami eseményt és mindenki visszamondja, csalódok magamban bármilyen téren. Ilyesmik.

Általában mikor nem vagyok elégedett magammal, az elég rendesen lehúz.