Lehet akarattal megszeretni egy illatot, vagy egy ízt, amit korábban nem szerettünk?

Szerintem valamilyen szinten lehet.

Én régen utáltam a paradicsomot például, vagy a spenótot.

De mivel mindkettő baromi egészséges, így elkezdtem "adagolni". Paradicsomot például megeszem átsülve pizzán, vagy vékonyra vágva szendvicsben, spenótot is hallal egybe panírozva. Mostanra simán eszek paradicsomot reggeli mellé is szeletelve.

Hahaha, remek kérdés. :) A japánok általában ezt művelik, amit megfogalmaztál a kérdésedben. :) Nem vagyok biztos abban, hogy kellően megalapozott hozzáállást takar-e... De lehetséges, egyes esetekben...

Talán akarattal meg lehet olyankor, amikor egy másik szempont vonzóvá teszi az undor tárgyát.

Én például anya szívvel megáldott férfi vagyok, gyermekneveléssel kapcsolatos a szakmám. És bár nem tartozik szorosan a szakmámhoz a pelenkázás, mégis szeretném évek óta rávenni magam, hogy csináljam, mert a szakmámhoz áttételesen hasznos lehet, másfelől az anyai szívem miatt: jó érzés gondoskodni picurokról.

Ide kapcsolódik a dilemmám: a kaki állaga és szaga azonban zavar még mindig engem, igaz, egyre kevésbé, főleg ha gyermekről van szó, akkor nem vészes számomra már - legalábbis nézni, ahogy pelenkáznak. De hogy én tegyem... nem tudom, mikor visz rá engem a lélek... :D Nézni már tudom, évek óta a popsitörlés se zavar, ha nekem kell csinálni, sőt, már a taknyos gyereknózist is különösebb undor nélkül zsepibe fújatom a gyerkőcökkel. Szóval alakulok. :D De még nem lendültem át abba a fázisba, hogy egyedül pelenkázzak...