Vannak ilyen ismerőseitek?

Sokat beszél, magáról, hetente egyszer rákérdez velem mi van, aztán a pár bólogatás vagy írás esetén okézás után megint magáról kezd el beszélni. Oda sem figyel arra, amiket mondok, csak ha vele kapcsolatos. Iszonyú sokat beszél, egyszer annyira leszívott már a panaszkodásával, hogy megmondtam neki ez már nekem zavaró és kellemetlen, különben sem figyel rám. Sűrű bocsánatkérés, javulás, aztán újra ugyanaz. Unokaöcsém az, régen nagyon jóban voltunk, de úgy érzem a fejemre nőtt, jókat bulizunk, nem akarom elveszíteni.

Valami nem túl durva megoldás? :D